Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A londoni gazdasági napilap online kiadásában megjelent elemzés szerint a kelet-európai valuták "nem vettek tudomást" sem a gyengülő euróövezeti növekedésről, sem a hazai finanszírozással kapcsolatos kérdésekről, mivel a befektetőket "csapatostul" vonzották főleg a magyarországi és a lengyelországi magasabb kamatszintek.
A Financial Times kimutatása szerint a forint és a zloty egyaránt 11 százalékkal drágult a dollárhoz képest az elmúlt tizenkét hónapban, és ezzel e két fizetőeszköz a legerősebben teljesítő valuták közé került.
Egyes devizapiaci befektetőket váratlanul ért a forint erősödése, sokan ugyanis korábban inkább szabadultak a magyar valutától az IMF-megállapodás elmaradása miatt, tartva a magas államadósságtól.
A Nomura térségi stratégái számára például a forintra felvett rövid - vagyis gyengülésre játszó - pozíciók voltak a legkevésbé kifizetődő tranzakciók, a forint ugyanis erősödött, mivel sok más befektető az elérhető hozamot részesítette előnyben a magyar gazdasági alapmutatók ellenében.
Az 5,75 százalékos magyar és a 4,25 százalékos lengyel jegybanki alapkamat az elmúlt időszakban végrehajtott csökkentések után is még mindig vonzó a hozamot kereső befektetők számára - áll a Financial Times írásában.
A lap szerint a forintnak további felhajtóerőt adott, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő a múlt hónap végén a leminősítés lehetőségére utaló addigi negatívról stabilra javította a magyar államadós-osztályzat kilátását.
