Akár a hallgatóktól szedik be munkába állásuk után a kedvezményes tandíjhitelt, akár eleve tandíjmentesen tanulhatnak, az országnak mindegyik pénzbe kerül - írják a Pénzkérdés blog szerkesztői legfrissebb bejegyzésükben.

A blog szerkesztői egy főre  évi 500 ezres tandíjjal számoltak négy évre - ezt az összeget az inflációval növeljük évenként - és a négy év múlva valószínű diplomás kezdőfizetést (188 ezer forint) vették alapul. A Pénzkérdés blog szerzői azt is feltételezték, hogy a négy éves képzés után a hallgató azonnal munkába tud állni, így 2017-től megkezdi a törlesztést, a fizetése négy százalékával, kamat nélkül (ahogy ezt a kormány ígérte decemberben). Fizetése mondjuk évről-évre 5 százalékkal nő, ilyen feltételek mellett 16 év alatt, 2033-ra végez is tandíja visszafizetésével.

Noha az állam kamatmentességet ígért, ennek költségéről sem szabad megfeledkezni. A példában 6 százalékos éves kamatot feltételeztek, ez az állampapírok körülbelüli referenciahozama jelenleg. Egyfelől az oktatás négy éve alatt, majd a visszafizetési periódus 16 éve alatt mindösszesen 1 millió 437ezer forintról mond le az állam. Ha összevetjük a tandíjhitel tőkéjét (2,15 millió forint) az elengedett kamattal (1,43 millió), azt látjuk, hogy maga a kamat sem elhanyagolható tétel, felér a tőke kétharmadával. Erről a pénzről így az állam lemond.

A példában szereplő hallgató első, 2013-14-es tanévében 127 ezer kamatköltséget enged el az állam. Mintegy 200 ezer nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóval számolva, és a tandíjhitelt választók arányát 80 százalékra becsülve, az adott évben rögtön 20 milliárdos hiányt teremtene a büdzsében. Ezen felül a rendszer első évét is finanszírozni kellene, mivel nincsenek végzősök, viszont tandíjukat az állam állja: ez 83 milliárdba kerülne.

A teljes bejegyzést itt olvashatják!