Tekintettel arra, hogy a kis- és közepes vállalkozások hozzák létre a legtöbb új munkahelyet Európában, a bizottság szeretné elérni, hogy a vállalkozói ismeretek helyet kapjanak az oktatásban. Cél az is, hogy csökkenjenek a vállalkozás indításához szükséges bürokratikus akadályok, adminisztratív költségek, a vállalkozók pedig könnyebben juthassanak finanszírozáshoz, hitelhez, könnyebb legyen a vállalkozások átadása, valamint a csődhelyzetbe került, de becsületesen gazdálkodó vállalkozók kapjanak második lehetőséget.

"Ha több a vállalkozó, akkor több a munkahely, több az innováció, nagyobb a versenyképesség. Vállalkozni, egy elképzelést megvalósítani személyes erőfeszítést és kockázatot jelent. A vállalkozók korunk hősei, a vállalkozó szellem pedig a gazdasági növekedés legerősebb hajtóereje" - jelentette ki Antonio Tajani, az Európai Bizottság vállalkozásért felelős tagja. Az olasz politikus hozzátette: épp ezért vonzóvá és elérhetővé szeretnék tenni minden európai számára a vállalkozás lehetőségét.

Az Európai Bizottság adatai szerint minden 100 európaiból 37 gondolja úgy, hogy szívesen lenne a maga főnöke, kezdene saját vállalkozásba. Három évvel ezelőtt még a megkérdezettek 45 százaléka vélekedett így. A bizottság a visszaesést a válságnak, az üzleti lehetőségek szűkülésének tudja be. 

A tagállamok között viszont nagyok a különbségek. Magyarországon például nagyjából az uniós átlagnak megfelelően 39 százalék indítana saját vállalkozást, és 55 százalék lenne inkább alkalmazott. A legkevésbé vállalkozó kedvűek a svédek: Svédországban mindössze 22 százalék lenne vállalkozó, a túlnyomó többség, 74 százalék az alkalmazotti státust részesíti előnyben. Litvániában viszont a többség, 58 százalék inkább vállalkozna, és mindössze 32 százalék preferálja, hogy alkalmazottként dolgozzon.

Antonio Tajani kifejtette, hogy azt szeretné, hogy a fiatalok már az iskola elhagyása előtt képet kapjanak arról, hogyan kezdhetnek önálló vállalkozásba. A biztos szerint, ahogy testnevelés óra is van az órarendben, lehetne vállalkozói ismereteket is oktatni, és a diákok szakmai gyakorlatokon szerezhetnének tapasztalatot arról, hogyan működik egy vállalkozás. A bizottság az akcióterv részeként a jelenleg is létező finanszírozási eszközök megerősítését javasolja, valamint a mikrofinanszírozási lehetőségek európai piacának megteremtését, az adórendszerek egyszerűsítését. 

A bizottság rámutat arra is, hogy a vállalkozások fele az elindulást követő öt éven belül tönkremegy, ezért a tagállamoknak külön támogatniuk kellene az induló vállalkozásokat, vállalatirányítási képzések, a kutatás-fejlesztés támogatásával, a kapcsolatépítés elősegítésével vállalkozók és potenciális ügyfeleik és beszállítóik között.

A brüsszeli testület megítélése szerint a vállalkozások csődjeinek 96 százalékáért késedelmes fizetés miatti bevétel-elmaradás okozza. Úgy véli, hogy a vállalkozók, akik arra kényszerülnek, hogy lehúzzák a redőnyt,  jó eséllyel sikerrel folytathatnák tevékenységüket, ha kapnának még egy lehetőséget.

Az Európai Bizottság akciótervében arra is rámutat, hogy a vállalkozóknak csak alig több mint harmada nő, ezért a női vállalkozókat a testület szerint különösen támogatni kell. A bizottság úgy véli továbbá, hogy az idősebb, visszavonult vállalkozók tapasztalatainak átadása hasznára válna a fiatal nemzedékeknek, emellett az önálló vállalkozás elindítása a valamely tagállamba külföldiként letelepedők számára is munkalehetőséget jelenthet. Ők ugyanis a bizottság szerint sokszor nehézségekkel küzdenek egy idegen ország munkaerőpiacán.

A brüsszeli testület azt is külön programokkal, képzésekkel, tanácsadással segítené, hogy a jelenlegi munkanélküliek önálló vállalkozásba kezdve találják meg számításukat.