A lassuló növekedés egyik oka a stagnáló termelékenység. Miközben új munkaerőből egyre kevesebb áll rendelkezésre, a meglévő munkaerő tudásának fejlesztése lehetne az egyik leggyorsabban mozgósítható növekedési tartalék. Ehhez azonban több, és másfajta felnőttképzésre és egy modernebb foglalkoztatási szolgálatra lenne szükség. Vélemény
Nagy János államtitkár szerint ha Ukrajna belép az EU-ba, annak vége lesz, mint a botnak.
Sok építőipari cég szűnik meg, keveset alapítanak, folyamatosan csökken a szektorban működő vállalkozások száma. Idén a megszűnéseknek csak a 14 százaléka volt rendezett.
A tranzakciós díjak tavaly őszi megemelése után tovább nőnek a terhek.
Drágán kaphatnak hitelt azok a vállalkozások, amelyek nem termelnek exportra, az önkormányzatoknál adósságválság nem várható, de adósságuk nőhet, az agrárium fejlesztését pedig sosem késő elkezdeni – mondja Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese. Interjú.
A Tinarui részvényeinek harmadát szórták ki a befektetők, 80 millió darabot negyedóra alatt adtak el, az utolsókat darabonként alig 2 forintnak megfelelő összegért.
Már véleményezhető a Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak című pályázat tervezete. Akár 25 millió forintos járműveket is be lehet szerezni, amihez 4 millió forintot is adhat az állam uniós pénzből. A taxisok várhatóan csalódottak lesznek, de nem csak azért, mert a támogatás mértékének növelése elmarad a villanyautók drágulásától.
Nem könnyű az oroszoknak a magyarországi cégalapítás: idén húsz olyan, a háború kirobbanása után alapított orosz hátterű cég ellen indult kényszertörlés, amelynek a székhelye ugyanarra a budapesti címre volt bejegyezve. Ennek ellenére csak 2023-ban több mint félszáz magyar céget alapítottak oroszok. Ezek zöme üzletviteli tanácsadással foglalkozó mikrovállalkozás, de meglepően sok olyan céget találtunk, amely a fő tevékenysége szerint számítógépes programozást és információtechnológiai tanácsadást végez. Egy rejtélyes moszkvai tudományos intézet magyar fiókszervezetének pedig novemberben egy hongkongi cég lett a képviselője.
A lottón, kenón, puttón szerzett nyeremények után a jövőben nem kell személyi jövedelemadót fizetni, továbbra sem kell reklámadót fizetni, bevezetik az e-nyugtát, jövőre indul az e-áfarendszer, nő a gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető összeg, kivezetik a közművezetékek adóját, és igent mondtak a globális minimumadóra is, de talán a legfontosabb, hogy valóban nem került bele az adócsomagba a másodállású vállalkozókat sújtó extra járulékról szóló rész.
Sok vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamennyit le kell csípnie a kiadásokból. Ez jelentheti azt, hogy nem emelnek a béren kívüli juttatásokon, esetleg csökkentenek is, egyes cégek pedig letehetnek a cafeteria bevezetéséről, noha eredetileg ezt fontolgatták.
A lejárt számlák összértéke a társaságok 30 százalékánál még 100 ezer és 1 millió forint közé esik, de 7 százalékuk már egy és ötmillió forint közötti összeg beérkezését várja.
Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
A kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya (SZKP) programokon keresztül.
Amikor valakinek – legyen magánszemély vagy vállalkozás – adóssága keletkezik, hajlamos pánikba esni. Ilyenkor sokaknak az az első gondolata, hogy csődöt jelentenek. Pedig ma már sokkal szofisztikáltabb jogorvoslati lehetőségek is léteznek, mint a 2008-as válság kirobbanása előtt. Ezért baj esetén érdemes alaposan tájékozódni és megnézni az új jogszabályokat.
Jelentősebb állami segítség híján az idén érvényesülhet a válságokkal együtt járó természetes szelekció a vállalkozói szektorban. Túlélésre annak a cégnek van esélye, amelyik piaci áron is hitelképes, vagy az olcsó pénzbőség idején kellő tartalékot halmozott fel.
Nagy Márton miniszter bejelentette, hogy korábban elérhetővé teszik a jövő évi forrásokat.
A megkérdezett cégvezetők közel tizede nagyon valószínűnek tartja a vállalata teljes leállását az energiaárak miatt, azt pedig kétszer ennyien mondták, hogy kapacitáscsökkentés lesz a következő hónapokban. Az alapanyagok beszerzési nehézsége is komoly bajokhoz vezethet szerintük – állapította meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete.
A kormány gyármentő programot is indít.
Az elmúlt hónapok eseményei, a dinamikusan növekvő infláció és a vissza-visszatérő pandémiás helyzet bizonytalanná tette a vállalkozások jövőjét, ezzel együtt pedig arra késztette őket, hogy biztos működésükért – ha lehet – most még inkább mindent megtegyenek. A vásárlói elvárások, a fogyasztói szokások pedig egyre-másra a technológiai innovációk irányába húzzák a cégeket, így az elektronikus fizetés ma már nemcsak elvárás, hanem alapszolgáltatásnak számít a vásárlók körében.
A Videoton Holding társ-vezérigazgatója úgy látja, a szolgáltatószektorban is megszaporodhatnak a csődök, az építőiparban pedig már most halmozódnak a problémák.
