Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az újság szerint mindkét országgal jól haladnak, Izlanddal pedig akár már pár hónapon belül véglegessé válhatnak a megállapodás keretei.
A két fél közötti szabadkereskedelmi tárgyalások 2005-ben kezdődtek, és végső szakaszukban járnak, néhány apróbb kérdésben folyik még az egyeztetés a két fél között - mondta a lapnak Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnök.
A szabadkereskedelmi megállapodást - a fennmaradó kérdések rendezése után - várhatóan Johanna Sigurdardottir miniszterelnök pekingi látogatásán írják majd alá az idén tavasszal. A megegyezés sikerével Izland lehet az első európai ország, amely szabadkereskedelmi partnerségre lép a Kínai Népköztársasággal.
Hasonló megegyezésre törekszik Svájc is a kelet-ázsiai országgal. A tárgyalások tavaly kezdődtek, és az izlandinál gyorsabban zajlanak, vagyis tető alá hozásuk valószínűleg nem fog nyolc évig tartani - írja a China Daily.
Ueli Maurer svájci elnök a lapnak úgy fogalmazott: a megegyezés mindenekelőtt a két ország közti gazdasági kapcsolatok fellendüléséhez járulna hozzá, amely azután más területekre is pozitívan hathat ki. A lap információi szerint élelmiszer-ipari és mezőgazdasági kérdésekben adódnak vitás pontok a két fél között.
Kína az idén a tárgyalás alatt álló szabadkereskedelmi megállapodásainak felgyorsítására, azok véglegesítésére törekszik - fogalmazott Csen Tö-ming, kínai kereskedelmi miniszter a tavalyi év végi rendes kereskedelmi munkakonferencián.
A kelet-ázsiai ország korábban a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN), Szinapúrral, Pakisztánnal, Új-Zélanddal, Chilével, Peruval és Costa Ricával kötött szabadkereskedelmi megállapodást. Jelenleg is folyik az egyeztetés - Izland és Svájc mellett - Norvégiával, Ausztráliával, a Dél-Afrikai Vámunióval és az Öböl-menti Együttműködési Tanáccsal.
