A magyar élelmiszeripar éves termelési értéke jelenleg mintegy 2300 milliárd forint, a mezőgazdaságé pedig mintegy 1800 milliárd forint - ismertette a miniszter. A magyar élelmiszeripar termelése 2000 és 2010 között hozzávetőleg 20 százalékkal csökkent, a belföldi értékesítés ez idő alatt mintegy 36 százalékkal esett vissza. 2011-ben viszont az élelmiszeripar termelése már 2,3 százalékkal emelkedett, az export pedig 8,2 százalékkal nőtt - emelte ki Fazekas Sándor.

A miniszter hozzátette: a magyar élelmiszer-ipari termelés 90 százalékát a nagy és közepes vállalkozások adják. Ugyanakkor az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek 96 százaléka mikro- és kisvállalkozás. 

Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hozzátette: a négynél több embert foglalkoztató élelmiszeripari vállalkozások száma Magyarországon 2677, az élelmiszeripari vállalkozások pedig összesen mintegy 95 ezer embert foglalkoztatnak. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése 2012-ben 3,3 százalékkal csökkent, míg a kivitel 6,4 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2011-ben - ez a legfrissebb éves szintű adat - 2271 milliárd forintot tett ki. 

Az államtitkár az élelmiszeripar gondjai között említette egyebek mellett az iparág leromlott műszaki színvonalát, elavult termékszerkezetét, gyenge versenyképességét, romló jövedelmezőségét, valamint a feketegazdaság jelentős arányú jelenlétét az ágazatban. Hozzátette: a kormány - és így az agrárkormányzat is - fontos feladatának tekinti, hogy stabil piacot biztosítson a magyar élelmiszeripari termékeknek bel- és külföldön. A belföldi igényeket pedig a lehető legmagasabb szinten a magyar élelmiszeripar szolgálja ki. Hozzátette: fontos teendő a prémium kategóriájú magyar élelmiszeripari termékek kivitelének növelése, és átfogó feladat, hogy az élelmiszeripar lehetőleg minél több ember számára biztosítson munkát és megélhetést. 

Fazekas Sándor miniszter az agrárkamarai választási folyamatot új időszámítás kezdetének nevezte a magyar mezőgazdaság életében. Felhívta a figyelmet: a magyar gazdatársadalom most olyan lehetőség kapujában van, hogy megteremtse az erős agrárérdekeket képviselő köztestületet. A kellő súlyú képviselet létrehozásához - amely képviselni tudja az agrárium minden szereplőjét a termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig itthon és külföldön egyaránt - összefogásra van szükség, és ezért minden jogosultat arra bíztatott, hogy vegyen részt az agrárkamarai választási folyamatban. 

Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke úgy összegezte a létrehozandó új agrárköztestület legfontosabb feladatait, hogy szolgáltató jellegű kamarának kell lennie, partneri viszonyt kell kialakítania mind tagjaival, mind pedig az agrártárcával. Utóbbival stratégiai partnerként kell együttműködnie. Aláhúzta: a cél az, hogy ne a kamarának legyenek tagjai, hanem a tagoknak legyen kamarájuk.