Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Hiába teljesítenek jól az exportpiacokon a dél-koreai cégek, és hiába stabilabb a dél-koreai gazdaság a japánnál, a koreai cégek részvényárai nem vagy alig emelkednek, miközben a japán gyártókéi szárnyalnak. A Nikkei idén már három százalékkal erősödött a javuló profitkilátások miatt, ezzel szemben a koreai KOSPI index nem emelkedett, holott a két ország gyártói a mobiltelefonoktól kezdve a televíziókon át a személygépjárművekig öldöklő versenyt folytatnak az exportpiacokon, és sok esetben éppen a koreai gyártók állnak nyerésre.
Szembeötlően eltérő módon reagálnak a két ország gyártóinak részvényei az utóbbi hónapok kedvező világgazdasági fordulataira – hívja fel a figyelmet a WSJ napokban megjelent cikkében. Miközben a Toyota részvényei november közepe óta 39 százalékkal emelkedtek, a Hondáéi pedig 42 százalékkal erősödtek, addig a világpiaci keresletre ugyanolyan érzékeny Hyundai-részvények 0,9 százalékot veszítettek értékükből.
Ázsiában gazdasági horror zajlik?
AP
A jelenség hátterében az áll - olvasható a Pioneer Alapkezelő által e témában kiadott sajtóközleményben -, hogy a japán exportőrök a koreai gyártókkal ellenétben maximálisan kiélvezik a gyenge haza deviza kedvező hatásait. „A koreai von 2012 eleje óta 26,6 százalékkal erősödött a japán jenhez képest, így Japán gyakorlatilag elszívja a levegőt a koreai gyártók elől” – állítja a Angelo Corbetta. Az igazgató szerint nagy kérdés azonban a részvénytulajdonosok szempontjából, hogy ez a hatás miként mutatkozik meg a japán gyártók mérlegeiben.
A japán cégek export-versenyképessége biztosan javul, de az már több elemző szerint sem egyértelmű, hogy ezzel párhuzamosan növekszik a jövedelmezőségük is. A japán vállalati mérlegek a következő hónapokban jelennek meg; több elemző szerint korai azt várni - írja a Pioneer közleménye -, hogy ezekben már szárnyaló nyereségekről számolnak be. A legtöbb japán nagyvállalat ugyanis fedezte az árfolyammozgásokat, amelyek így kezdetben korlátozottan hatnak az eredményekre, később pedig az importárak, elsősorban az energia és az acél árának emelkedésén keresztül, visszahatnak a gyártók költségeire is.
