Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A világ különböző részein élő bevándorlók évi 530 milliárd dollár pénzt küldenek haza családjuknak - háromszor többet, mint tíz évvel ezelőtt, és háromszor többet, mint amennyit a fejlett államok külföldi segélyekre költenek - hangzott el az InfoRádióban. Ha a hazautalt pénzre úgy tekintenének, mint egy ország gazdasági teljesítményére, akkor az a 22. legnagyobb gazdaság lenne a világon, nagyobb, mint Argentínáé vagy Iráné.
Több ország - így a Fülöp-szigetek, Banglades és Szenegál -, külön minisztériumot hozott létre a külföldről küldött pénz kezelésére. Tavaly a legtöbb pénzt a kínaiak és indiaiak küldték haza, 60-60 milliárd dollárt, őket követték a fülöp-szigetekiek és a mexikóiak 24-24 milliárddal és a nigériaiak 21 milliárd dollárral.
Nemcsak a fejlődő világbeli migránsok, de a kelet- és közép-európaiak is utalnak haza pénzt és gyakran nagy árat fizetnek érte. A külföldön dolgozók remek bevételi forrást jelentenek a pénzküldő cégeknek, amelyek az elutalt összeg 20 százalékát, vagy még többet is levonhatnak díj gyanánt - a többszáz milliárdos globális forgalomból komoly profitot termelve.
A Világbank oldalán Magyarországról található adat szerint 2011-ben 2,4 milliárd dollárt küldtek haza külföldről magyarok, ami a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeg, a tavalyi - még becsült adat - pedig ennél valamivel alacsonyabb. Összehasonlításul a külföldön élő lengyelek 7,6 milliárd dollárt, azaz körülbelül háromszor annyi pénzt küldtek haza.
A Világbank 2010-es migrációs adatai szerint 462 ezer magyar élt 2010-ben külföldön. A diplomások 13, azon belül orvosok 10 százaléka hagyta el az országot.
