Mélyrepülést hozott az üdítőitalgyártóknak a chipsadó

A szövetség hangsúlyozza, hogy az éves szinten 170 milliárd forint termelési értéket előállító, közvetve és közvetlenül több tízezer embernek munkát adó hazai gyártók 2011-ben és 2012-ben mintegy 700 embert kényszerültek elbocsátani a kisebb forgalom, az alapanyagköltségek emelkedése és a növekvő adóterhek miatt. Az elbocsátások várhatóan 2013-ban is folytatódnak. A szövetség adatai szerint szénsavas üdítőitalokból tavaly 54,6 litert fogyasztott évente egy-egy ember, ez az érték 2011-ben még csaknem 57 liter volt. Gyümölcsléből is keveset fogyasztottak a magyarok: tavaly 20,4 liter fejenként, míg az azt megelőző évben 23,7 liter volt a fogyasztás. Az alkoholmentes italok hazai piaca - az ásványvizek kivételével - évek óta zsugorodik; a kedvezőtlen folyamat 2008-tól drasztikusan felgyorsult. "A magyar élelmiszeripar egyik legfiatalabb és korábban lendületesen növekvő ágazata a csökkenő kereslet és az emelkedő költségek miatt 2004 és 2011 között összességében 11 milliárd forintos veszteséget halmozott fel" - emelik ki a gyártók.Az élelmiszeripart általában sújtó tehernövekedés - növekvő energia és üzemanyagárak, az alapanyagok drágulása - mellett jelentősen megugrottak az alkoholmentes italágazatot különösen érintő adók, illetve egyéb jogcímen kivetett új közterhek is, így a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó, vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj - olvasható a közleményben. A szövetség kiemeli, hogy a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékadó (chipsadó) és az áfa-elvonások csaknem 30 százalékkal nőttek tavaly, egyetlen év alatt. A költségek növekedését a gyártók a csökkenő kereslet mellett nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, az ágazat termékeinek árindexe ezért csaknem egy évtizede elmarad az infláció és a költségszint növekedése miatt indokolt mértéktől. A fogyasztói árak átlagosan mindössze 10-30 százalékkal emelkedtek 2005-óta. Mindezek következtében a Magyarországon gyártott termékek komoly versenyhátrányt kénytelenek elszenvedni a külföldről érkező import termékekkel szemben, a cégek az exportot erősítő beruházások helyett így a túlélésért küzdenek. Az alkoholmentes italok értékesítésének visszaesése közvetlenül érinti az ágazat agrárbeszállítóit és a kereskedelmet is, ami halmozódó veszteségeket jelent a magyar gazdaság számára - hívják fel a figyelmet a gyártók. A szövetség reméli, hogy a magyar államháztartás egyensúlyi helyzetének javulása idővel lehetőséget teremt az élelmiszeripari különadók fokozatos csökkentésére.