Bankunió: még vitáznak a közös válságkezelés részleteiről

A csütörtöki fórumot a Joint Venture Szövetség és több budapesti kereskedelmi kamara szervezte.

Farkas Ádám, az Európai Bankfelügyeleti Hatóság főigazgatója azt mondta: ha Magyarország nem csatlakozik az egységes európai bankfelügyelethez, akkor az itt tevékenykedő külföldi tulajdonú vállalatok konszolidáló felügyelete nem az adott nemzeti felügyelet lesz, hanem az Európai Központi Bank, a magyar bankok pedig maradnak itthoni felügyelet alatt. Ha viszont Magyarország belép, akkor a rendszerszempontból kiemelt fontosságú bankok az EKB-hoz kerülnek, a többi pedig nemzeti felügyeleti hatóságok alatt marad.

A banki szakember emlékeztetett: az egységes európai bankfelügyelet tervezett, 2014. március 1-jei indulásához még a következő két hónapban döntést kell hozniuk az európai állam- és kormányfőknek az Európai Unió alapszerződésének módosításáról, illetve az Európai Bankfelügyeleti Hatóság szabályozásának megváltoztatásáról. Előbbivel kapcsolatban elmondta: a nemzeti kormányok ezzel átadják a felügyeleti jogkörüket az EKB-nak, de ez csak a tagállamok egyhangú döntése alapján valósulhat meg.

Farkas Ádám a bankunió felé vezető integrációs pályát ismertetve elmondta: ha a felügyelet felkerül európai szintre, akkor megkerülhetetlen, hogy a válsághelyzetbe került bankok szanálása is európai szintre kerüljön.

Elmondta: a közös válságkezelés kérdésében politikai egyészség van, a részletekről még vita zajlik. A konkrét jogszabálytervezet előkészítése zajlik, várhatóan nyáron megjelenik, és az év második felében bekerül a döntéshozatali folyamatba - tette hozzá.

Farkas Ádám az euróövezeti bankrendszer helyzetét értékelve elmondta: az elmúlt hónapokban egyértelműen javult a pénzintézetek tőkehelyzete, de akár az elmúlt napok hírei, így egy holland bankmentés, illetve egy olasz pénzintézettel kapcsolatos hírek is jelzik, hogy nincs ok a túlzott megelégedésre.