Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ez már a harmadik kormányhatározat, amely az e-útdíj kiépítéséről intézkedik. Az első tavaly május elején született, és a kiépítésre közbeszerzést írt elő, kitérve az uniós források utólagos bevonására is. A második határozat múlt szeptember közepén jelent meg, meghatározta a költségeket 42 milliárd forintban, és tartalmazta a kilométerenkénti tarifákat is.
A mostani, harmadik határozat is tartalmazza a közbeszerzési kötelezettséget a szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére, de ez már minősített eljárás lesz. Ilyet az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő, vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre lehet kiírni. A minősített beszerzések szabályait kormányrendelet tartalmazza.
A minősített közbeszerzést is az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. írja ki, az állam nevében.
A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NISZ), mint integrátor a nemzeti fejlesztési miniszter irányítása alatt összeállítja az e-útdíj-fizetési rendszert, gondoskodik a minőségbiztosításról, valamint a mérnöki feladatok ellátásáról.
Az a cég, amely a minősített közbeszerzésen elnyeri az eszközök szállítási jogát, ez év július 1-jétől egy éven át köteles az e-útdíj bevezetését szakértői tanácsadással támogatni. A cél, hogy az ÁAK képes legyen július 1-jétől folyamatosan működtetni a díjszedési rendszert.
Az új határozat - az idei költségvetési törvény megfelelő helyére utalva - megerősíti a 42 milliárd forintos kiépítési költséget. Végül a kormány kötelezi a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a NISZ finanszírozásáról, a nemzeti fejlesztési, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert pedig arra, hogy dolgozzák ki a szükséges jogszabályokat.
