Hétfőn délelőtt hallgatta meg a parlament költségvetési és számvevőszéki bizottsága Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működéséről szóló Állami Számvevőszék február 13-án publikált jelentésével kapcsolatban.

Mint ahogy már korábban beszámoltunk róla, az ÁSZ kifogásolta a jegybank iratkezelési gyakorlatát. Emellett azt is megállapította, hogy az MNB a hatáskörét túllépve a hitelintézeti előírásokat megsértve üzleti titkokat adott át az IMF-nek a hét legnagyobb kereskedelmi bankról. A jelentéssel kapcsolatban a Fidesz az illetékes parlamenti bizottság összehívását javasolta, és az ügyben rendőrségi feljelentés is született.

Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint az MNB veszélyeztette a saját hatáskörébe tartozó feladatok ellátását. Az ÁSZ szerint a feltárt egyedi adatátadást a törvény nem teszi lehetővé, a hitelintézeti törvény szerint csak a nemzetgazdasági miniszter részére adhat át adatokat bizonyos esetekben.

Minden magyar ember érdeke

Simor András az adatok átadásáról azt mondta, hogy az minden magyar ember érdeke volt, az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. Az ország 2008-ban segítségre szorult, az IMF–EU-megállapodást 20 milliárd eurónyi forrást biztosított számunkra, miközben az országból áramlott kifelé a tőke. Kötelezettségvállalást kértek a bankoktól, és kaptak is, hogy nem csökkentik magyarországi aktivitásukat. Az IMF adatokat kért, hogy az a pénz, amit behoz az országba, az a másik oldalon nem távozik-e az országból – mondta Simor András az adatközlésre vonatkozóan.

Stiller Ákos

A jegybank elnöke visszautasítja, hogy az adatszolgáltatással megsértették a törvényt. Az IMF alapokmányában rögzített általános és a 2008-as hitel kapcsán meghatározott konkrét megállapodásban szerepel, hogy az MNB az IMF-nek adatokat szolgáltat. Konkrét megkeresés érkezett az IMF részéről, ezért adtak át adatokat. Olyan adatokat kértek, melyek az MNB-nél állnak rendelkezésre, és mint résztvevője a hitelkeret-megállapodásnak, magától értetődő volt, hogy ők szolgáltattak. Az MNB azt sosem vitatta, hogy ügyintézői hiba miatt a hitelintézetek hozzájárulásával a jegybank megkésett. De azzal nem értenek egyet, hogy a hitelintézeti törvényt megsértették volna. A statisztikai törvény kifejezetten lehetővé teszi, hogy a megfelelő hozzájárulás után az IMF-nek továbbítsanak adatokat – mondta Simor.

Az államigazgatásnak sem volt tanúsítványa

Az ügyintézői hiba ismertetésével kapcsolatosan közölte, hogy a bankok hozzájárulásának megkérését előkészítették, a kiküldés viszont megkésett. A hiba feltárásáról pedig már az ÁSZ-jelentés megjelenése előtt intézkedett, ahogy a szükséges írásbeli hozzájárulásokat is beszerezték, és az ÁSZ rendelkezésére bocsátják. Az adatszolgáltatással senkit kár nem ért, az IMF sem támasztott igényt egyik bank felé sem az adatok kapcsán. Simor összegzésül elmondta: az ÁSZ megállapításával épp ellentétben épp a pénzügyi stabilitás kockázatainak elkerülését eredményezte az adatátadás. Megnehezítette az ellenünk spekulálók dolgát, azokét, akik Magyarország pénzügyi bukására játszottak.

Ami az iratkezelő rendszert illeti,  2012 decemberében az egész rendszer auditálásra került. Előtte pedig nem kaptak felszólítást, hogy probléma lenne az iratkezelési rendszerrel, és maga az államigazgatás sem rendelkezett a megfelelő tanúsítványokkal. Az ÁSZ vizsgálattal kapcsolatban ugyanakkor belső vizsgálatot rendelt el a jegybank elnöke.

A fideszes Dancsó József kérdésére Simor elmondta, hogy az adatközlésről szóló hozzájárulást a kereskedelmi bankoktól úgy szerezték be, hogy amikor az ÁSZ felhívta erre a problémára a figyelmet, akkor kiküldtek egy levelet minden bankvezetőnek, hogy visszamenőlegesen járuljanak hozzá a adatközléshez – és ők ezt meg is tették. "Nem volt visszadátumozás, tavaly decemberi dátummal visszamenőlegesen járultak hozzá" – mondta Simor.

Szekeres Imre kérdésére válaszolva Simor elmondta, hogy akkor jelentett volna az adatátadás kockázatot, ha az adatokat az IMF Magyarország elleni spekulációra használja fel vagy ebből a célból kiszivárogtatja. De ha valaki ezzel akarja nyilvánosan megvádolni az IMF-et, akkor sok sikert kívánok neki – mondta Simor.

Stiller Ákos

Mi történt, amikor kipateroltuk az IMF-et?

Puskás Imre, a bizottság fideszes alelnöke az adatszolgáltatási eljárásra kérdezett rá. Ezzel kapcsolatban Simor elmondta, hogy a jegybank és a kereskedelmi bankok kapcsolata szoros. Az adatokat a jegybank naponta kapja, nem kell bekérnie. Az MNB statisztikai szerv is, a KSH mellett statisztikákat gyűjt. A kapcsolat a 2008-as időszakban annyira szoros volt, hogy naponta beszéltek a bankok likviditási helyzetéről, főleg azokkal, amelyek érzékenyek voltak.

Simor részletezte azokat a tényleges kockázatokat is, amelyek miatt az adatszolgáltatásra szükség volt. Az IMF-nek és Magyarországnak érdeke volt, hogy a pénz itt maradjon. Ezért is kértek a bankoktól kötelezettségvállalást, melyben megígérték a bankok, hogy nem visznek ki pénzt az országból, 2008. szeptemberi szint alá nem csökkentik a kitettségüket. Az MNB jogi értelemben ennek betartásáért nem tudott volna sokat tenni, viszont volt, hogy az IMF és EU ebben a kérdésben melléjük álljon. "Az informális hatalmuk nagy ezeknek a szervezeteknek. Sokkal nagyobb, mintha Magyarország próbált volna egyedül fellépni" – mondta Simor, aki azt is közölte, hogy erről nem tájékoztatták a pénzügyminisztériumot, de ha akart volna az NGM, akkor kaphattak volna adatot. Arról pedig, hogy miért szűnt meg az adatszolgáltatás, Simor azt mondta, hogy "nem akar tréfálkozni, de azért, mert kipateroltuk az IMF-et". Igaz, a kipaterolás után 18 milliárd eurót vittek ki a bankok, addig viszont szinte semmit.

Puch László (MSZP) a jelentéssel kapcsolatban azt firtatta, hogy ha 20 milliárdot tudott a Simor-féle jegybank megtakarítani, és az ÁSZ mégis a magas költségeket hányja a szemére, akkor kíváncsi lenne, hogy az előző vezetés idején mekkora volt a pazarlás. Puch kérdezte volna Domokos Lászlót, hogy a vizsgálat miért nem terjedt ki a korábbi időszakra – de az ÁSZ elnökét nem lehetett kérdezni. Domokosnak más is szeretett volna kérdést feltenni, és mivel ez nem volt lehetséges, a bizottsági ülés ezen a ponton némileg kabaréba fordult.

Az ülés legfontosabb pontja az adatátadás körülményei volt, de szóba került az is, hogy a Pénzjegynyomda Zrt.-től a jegybank elvonta az eredményét és ezzel az ÁSZ szerint veszélyeztette a működését. A Pénzjegynyomdára kitérve kérdés érkezett arra vonatkozólag, hogy osztalékként miért vonja el az eredményt az MNB, ez veszélyeztetheti az MNB működését. Simor szerint egy 100 százalékos leányvállalatban nem kell pénzt bent hagyni. Aki ezt hiszi, "ott veszélyben van a józan ész". Viszont az osztalékelvonás csökkenti az MNB esetleges veszteségeit, így a költségvetés hozzájárulását is, melyet a veszteség pótlására kell fordítani. Egyébként pedig a pénzjegynyomda működésének túlköltésére az utóbbi 6 évben év közben nem volt példa.

Az MNB megsértette a hitelintézeti törvényt a bizottság szerint

Az MTI jelentése szerint a parlament költségvetési bizottsága hétfőn végül a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabálytalanságokat követett el a működése során. A 18 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a 7 legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek.