Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az elemzés szerint a globális GDP összesen körülbelül 2,3-3,7 százalékos növekedést érhet el 2035-re. Ez akkora mértékű változás, mintha abban az évben egy Egyesült Királyság méretű gazdaság teljesítménye hozzáadódna az összes GDP-hez – idézik az erről szóló jelentésben John Hawksworth-t, a PwC vezető közgazdászát, a jelentés társszerzőjét.
Az olajár csökkenésének pozitív gazdasági hatása országonként különböző képet mutathat. Az olyan nagy olajimportáló országok, mint India és Japán akár 4-7 százalékos növekedést tapasztalhatnak 2035-re, az Egyesült Államok, Kína, Németország és az Egyesült Királyság teljesítménye pedig 2-5 százalékkal javulhat.
Ezzel szemben a legfőbb olajexportálók, azaz Oroszország és a Közel-Kelet hosszú távon jelentős veszteséget is realizálhatnak.
A palaolaj innovatív lehetőség a megfizethető energiaárak, az energiafüggetlenség és energiabiztonság irányában, fontos azonban ezeket az előnyöket a már meglévő környezetvédelmi célokkal összhangban kezelni - emeli ki Osztovits Ádám, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási szolgáltatások vezető partnere.
A PwC elemzése szerint a palaolaj kitermelése 2035-re elérheti a napi 14 millió hordót, az akkori olajtermelés 12 százalékát.
A palaolaj olyan nyersolajfajta, amelyet magas szervesanyag-tartalmú üledékes kőzetekből állítanak elő. Az olajpalát elsősorban fűtőanyagként, illetve a tengerhajózásban hajtóanyagként hasznosítják most, kisebb mennyiségből pedig kemikáliákat állítanak elő. Az olajpala-kitermelés általában költségesebb és bonyolultabb, így az olaj ilyen módon történő kitermelése csak akkor gazdaságos, ha a nemzetközi piacokon tartósan magas szinten marad a kőolaj ára.
