Az automatikus, hosszú távra szóló költségvetési megszorítás - amelyből az idei pénzügyi év hátralévő részére 85 milliárd dollárnyi jutna - az amerikai államadósság-limit emeléséről 2011 augusztusában kötött megállapodás része, és eredetileg azt a célt szolgálta volna, hogy a drasztikus kiadáscsökkentések kilátása stabil, kiérlelt költségvetési konszolidációs program kidolgozására késztesse a republikánusokat és a demokratákat. Ez azonban a gazdaságpolitikai prioritásokban mutatkozó mély nézetkülönbségek miatt elmaradt, és a megszorító intézkedések a hétvégén életbe léptek.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő és gazdaságelemző csoport befektetők számára összeállított, vasárnap Londonban ismertetett első helyzetértékelése szerint a fejleménynek "messze ható, ugyanakkor valószínűleg csak sekély hatása" lesz az amerikai gazdaságra és különösen az amerikai gazdaság kilábalásának ütemére.

Az S&P londoni szakelemzői közölték, hogy a ház megítélése szerint jelenleg 10-15 százalékos az esélye egy újabb amerikai recessziónak. A Standard & Poor's szakértői ugyanakkor azt jósolják, hogy a megszorító program csak átmeneti ideig lesz érvényben, és már a második negyedévben hosszú távra szóló, kiadáscsökkentési és bevételnövelő - vagyis adóemelési - intézkedéseket egyaránt tartalmazó csomag lép a helyébe.

Ha ez az előrejelzés helytállónak bizonyul, akkor a most életbe lépett takarékossági programnak csak enyhe lefelé mutató hatása lenne az amerikai gazdaság idei teljesítményére. Ha a kiadáscsökkentési program mégis az idei év egészében érvényben marad - ami az S&P elemzői szerint valószínűtlen -, az sem siklatná ki az amerikai gazdaság kilábalási folyamatát, de ebben az esetben az éves növekedési ütem 2 százalék körüli lenne a Standard & Poor's alapeseti előrejelzésében szereplő 2,7 százalék helyett - áll a hitelminősítő vasárnapi londoni elemzésében.

Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai azt emelték ki értékelésükben, hogy bár a jelenlegi pénzügyi évre előirányzott 85 milliárd dolláros kiadáscsökkentés önmagában "rengeteg pénz", mégis, az éves amerikai hazai összterméknek (GDP) mindössze a 0,5 százaléka.

A CEBR elemzői szerint valószínűtlen, hogy a lefaragások a közszféra intézményeinek hirtelen leállását okoznák, mivel a takarékossági intézkedések zömét várhatóan "adagolva" vezetik be. Az is valószínűtlen, hogy a kiadáscsökkentéstől leginkább sújtott védelmi kiadások visszafogásának hatása teljes mértékben és azonnal jelentkeznék az amerikai gazdaságban, mivel egyes tételek a külföldi műveleteket érintik, és időbe telik, mire az ezeket érintő takarékossági lépések visszaszűrődnek a hazai gazdaságba - áll a CEBR londoni elemzésében.

A ház számításai szerint a kiadáscsökkentési program hozzávetőleg egy negyedévnyi teljesítménybővülésnek felel meg az év egészére prognosztizált amerikai növekedési ütem alapján, de a CEBR szakértői ezzel együtt is valószínűtlennek tartják, hogy az amerikai gazdaság recesszióba süllyed.

A cég megítélése szerint az amerikai gazdaság idei kilátásai továbbra is "mérsékelten pozitívak", annak figyelembevételével is, hogy a kiadáscsökkentési program visszahúzó erővel hat a kilábalás lendületére.

A CEBR szakértői szerint az ingatlanszektor az amerikai gazdaság egyik bíztató eleme. Az elemzés felidézi, hogy a magánszektorban elkezdett új ingatlanépítkezések száma januárban 23,6 százalékkal nőtt éves összevetésben, az ingatlanárak mozgását követő Case/Shiller index pedig decemberben 6,9 százalékkal emelkedett éves szintre vetítve. Az építőipari tevékenység élénkülése elősegítheti a munkanélküliség csökkenését, és így a háztartások fogyasztási kiadásának emelkedését.

A CEBR londoni elemzői mindezek alapján azt jósolják, hogy "a költségvetés körüli politikai játszmák ellenére" az amerikai gazdaság növekedési pályán marad az idén.