Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Erről a kormányfő egy televíziós interjúban beszélt a hétvégén. Azarov szavai szerint Kijev arra számít, hogy a Nemzetközi Valutalap (IMF) azután köti meg az új hitelszerződést Ukrajnával, miután Kijev megállapodott Moszkvával egy számára kedvezőbb gázárban.
A kormányfő utalt arra, hogy Viktor Janukovics államfő hétfőn Moszkvába utazik, és az ottani tárgyalásain mindenképpen szóba kerül a 2009-ben megkötött gázmegállapodás felülvizsgálata. Közölte: az IMF és Kijev abban állapodott meg, hogy a hitelfolyósítást függővé teszik az Ukrajnának importált orosz gázár alakulásától. Az IMF egyik fő feltétele ugyanis, hogy Ukrajna emelje a piaci szintre a lakossági gázfogyasztás árát, amit egyelőre az ukrán vezetés szociális okból nem szeretne megtenni, más alternatív megoldásokat keres.
Viktor Janukovics elnök ugyancsak a hétvégén közölte, hogy Kijev az orosz gázimporttól való függetlenedésre törekedve vizsgálja a lehetőségét egy, a Földközi-tengeren, a Boszporusz-szorosnál létesítendő LNG-, azaz cseppfolyósított földgázterminálnak. Onnan az államfő szerint Ukrajna évi 8-10 milliárd köbméter földgázhoz juthatna. Emellett nem zárta ki, hogy országa beszáll az azerbajdzsáni gázt Grúzián és Törökországon keresztül szállító gázvezeték építésébe, annak érdekében, hogy Ukrajnát is érintse a gázvezeték.
Ukrajna emellett a Fekete-tengeren, Odessza mellett épít LNG-terminált. A tervek szerint 2018-ban fejeződne be az építkezés. Az odesszai terminál várhatóan évi mintegy 10 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgázt lesz képes befogadni.
Ukrajna a múlt év végén ezer köbméterenként már 430 dollárt fizetett az Oroszországból behozott földgázért. A magas ár miatt csökkentette a közvetlen behozatalt Oroszországból. 2012-ben összesen 32,9 milliárd köbméter földgázt importált, ami 16 milliárddal kevesebb, mint a minimális mennyiség, amelyet a hatályos szerződés alapján vásárolnia kellett volna. Emiatt Moszkva hétmilliárd dollár kártérítést követel, amit Kijev nem hajlandó kifizetni.
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége január 29-e és február 12-e között tárgyalt Kijevben 15,4 milliárd dollár hitel folyósításáról. Az IMF 2011 márciusában állította le a 2010 júliusában indított, 15,5 milliárd dolláros hitelprogramot, mert az ukrán kormány elutasította több népszerűtlen megszorító intézkedés bevezetését, köztük a lakossági gázár emelését. A valutalap küldöttsége a tervek szerint márciusban visszatér Kijevbe folytatni a tárgyalásokat.
