Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Varga Mihály a jobbikos Volner János országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes kérdésére adott írásbeli válaszában azt közölte, hogy a devizatartalék szintjének meghatározása a monetáris tanács hatáskörébe tartozik, így a kormány ebben a kérdésben nem illetékes.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 123. cikke, illetve erre hivatkozva a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 15. paragrafusa megtiltja a devizatartalék felhasználását az államadósság csökkentésére.
A miniszter válaszában kifejtette, hogy a devizatartalék optimális szintjének meghatározására többfajta szabályt alkalmaznak. Az egyik fontos szabály háromhavi import fedezetét írja elő, a másik a nemzetgazdaság rövid, tehát az éven belül lejáró külső adóssága mértékének megfelelő tartalékot ír elő.
Más mutatók a teljes külső adósságot veszik figyelembe, vagy a rövid lejáratú banki megtakarításokhoz mért szintjét. Ezeken kívül léteznek még az úgynevezett optimalizáló modellek, amelyek a tartaléktartás hasznát és költségeit egyaránt figyelembe veszik. A nemzetközi szervezetek, a hitelminősítők, illetve a nagybefektetők gyakran más-más mutatókat vizsgálnak egy ország esetében - írta.
Varga Mihály válasza szerint 2012 végén 34,4 milliárd euró összegű devizatartalék 5,5 havi import fedezetére volt elegendő és 1,7-szer volt nagyobb, mint a rövid távú külső adósság.
"Ugyanakkor a szabályoknál is fontosabb, hogy a devizatartaléknak a piac számára is meggyőzően elegendőnek kell lenni, azaz a piaci bizalmat kell biztosítania. A devizatartalék jelenlegi szintje ennek a követelménynek is megfelel, egyben az MNB törvény 4. § (3) bekezdése alapján a magyar gazdaság külső stabilitását megfelelően biztosítja" - áll a nemzetgazdasági miniszter válaszában.
