Az EU ledobta az "atombombát" Ciprusra

Az Európai Unió szombati döntése komoly csapás lehet a piaci bizalomra

Az EU ledobta az atombombát Ciprusra: a szombati eurózóna pénzügyminiszteri ülésen eldöntött, minden ciprusi bankbetétre vonatkozó bankbetétadó (100 ezer EUR felett 9,9 százalék 100 ezer euró alatt 6,75 százalék) óriási lakossági tiltakozást és bankfiókok előtti sorokat váltott ki Cipruson, valamint nagy eladási/kockázatkerülési hullámot a világ tőkepiacain ma reggel – fejtette ki a ciprusi válságról Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája elemzésében. Szerinte az európai válságkezelés során még soha nem alkalmazott módszer számtalan kérdést vet fel.

Bár korábban is érkeztek hírek arról, hogy van egy ilyen forgatókönyv, mégis kevesen hittek benne, mivel ez lényegében lenullázhatja a banki unió irányába tett európai erőfeszítéseket.

A döntés több szempontból érdekes Móró szerint: egyrészt azt mutatja, hogy az EU-szerte egységesen bevezetett 100 ezer eurós állami betétbiztosítási garancia válsághelyzetben értéktelen, mivel most az ennél kisebb betéttel rendelkezőknek is fizetniük kell. Másrészt kérdéses, hogy a megállapodás hogyan kezeli a banki tőkeszerkezet szenioritási kérdéseit, azaz a betétesek mögött álló alárendelt hitelezők és részvényesek teljesen lenullázódnak-e (ez így lenne korrekt), harmadrészt pedig az EU minden korábbi szándékával ellentétben azt sugallja, hogy nem mindegy, mely országban tartja a pénzét egy betétes. Ez pedig újabb tőkemenekítési hullámot indíthat el a periféria felől, még akkor is, ha az illetékesek szerint csupán egyszeri esetről, speciálisan Ciprusra szabott "megoldásról" van szó. Ezt alátámasztja az a tény, hogy a ciprusi bankrendszerben lévő betétek nagyobb része EU-n kívüli, főként orosz pénz, így a politikusok úgy gondolták, ez kevésbé fog fájni a helyieknek. A Concorde stratégája szerint ennek ellenére úgy tűnik, fáj...

Ma szavaznak

Az korábban is tudható volt Móró szerint, hogy a ciprusi válságkezelés nem lesz egyszerű, egyrészt azért, mert az ország bankrendszerének mérlegfőösszege a GDP hétszerese, másrészt pedig az országot nagy európai és orosz pénzmosodának tartják alacsony társaságiadó-kulcsa és lazább pénzügyi szabályozása miatt. Ez utóbbi már régóta szúrta az EU szemét és az országot rá akarták kényszeríteni a "helyes" útra, egyben a ciprusi bankokba menekített pénzeket is bevonni a válságkezelésbe. Az azonban, hogy ezt ilyen módon meg is lépik, mindenképpen komoly meglepetés a Concorde vezető stratégája szerint. Mindössze 5,8 milliárd euróért komoly vihart kavart az európai politika, ez egyben mutatja is a politikusi averziót a további mentőcsomagokkal szemben, melyet természetesen a választói elégedetlenség is katalizál.

Most még úgy tűnik, még nincsen meg az 56 fős törvényhozásban a parlamenti többség a lépés jóváhagyásához, több ciprusi ellenzéki párt is jelezte már, hogy nem támogatja a lépést, így a szavazást mára halasztották. A sikertelenség esetén elképzelhető, hogy az országban még holnap is bankszünnapot vezetnek majd be – miközben Anastasiades ciprusi elnök próbálja "megdolgozni" az ellenzőket. Elképzelhető, hogy módosítják az adómértékeket és a 100 ezer euró feletti betéteket jobban, az ez alattiakat pedig kevésbé adóztatják meg. A felmérések szerint a ciprusi lakosság 71 százaléka nem támogatja a lépést – a többieknek valószínűleg nincsen komoly bankbetétje.

A parlamenti vita és a szavazás ma magyar idő szerint 15 órakor kezdődik. A jelenleg keringő hírek szerint elképzelhető, hogy lesz egy adómentes betéti limit, a 100, ill. 500 ezer euró feletti betéteket pedig a tervezett 9,9 százaléknál is jobban megadóztatják majd.

Némi fájdalomdíjként a ciprusi kormány a betétadó helyett bankrészvényeket ad, illetve aki ezek után továbbra is legalább két évig benntartja a pénzét a bankrendszerben, az jogosult lesz az ország által nemrég talált óriási offshore földgázmező majdani bevételeiből valamilyen formájú részesedésre – ennek mértéke azonban még nem ismert.

Piaci reakciók

A Concorde stratégája szerint keményen beleadtak az euróba ma reggel a befektetők és a reakció teljesen logikus: egy olyan devizaövezet, amely váratlanul és kíméletlenül megadóztatja a bankbetétek tőkerészét, kockázatosnak számít, így az egész euróövezetből áramolhat ki a tőke a lépés eredményeként – még akkor is, ha a lépést speciális ciprusi megoldásként tálalják a közvélemény és a befektetők elé és vélhetően tényleg az is marad. A mostani bull piacnak komoly erőpróbája lesz, hogy egy ilyen, komoly bizonytalanságot szülő eseményre milyen a piaci reakció. Kérdés, hogy a délután folyamán megjönnek-e a "szokásos" amerikai vevők, vagy pedig egy hosszabb lefolyású korrekcióról lesz szó. Az esély mindenesetre megvan az utóbbira, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a hivatalos EU kommunikáció mindent megtesz majd a piaci folyamatok kordában tartása érdekében és hangsúlyozni fogják a megoldás egyszeri és megismételhetetlen mivoltát.

Hétfő délután Schauble német pénzügyminiszter és Weidmann Bundesbank elnök közös sajtótájékoztatót tart, melyen vélhetően a ciprusi kérdés is terítékre kerül majd – ma ez érdekli legjobban a befektetőket Móró szerint. Az azonban biztosnak látszik, hogy a ciprusi bankokból jelentős betétkiáramlás indul majd meg a bankzárlat feloldása után (várhatóan szerdán), így az ECB komoly likviditási segítségére is szüksége lesz a helyi bankrendszernek.

A Moody's korábbi elemzése szerint az orosz bankrendszer mintegy 40 milliárd dollárnyi ciprusi érdekeltésgű cégek felé fennálló kitettséggel rendelkezik, ezen felül pedig 12 milliárdnyi betétje van ciprusi bankokban. A legnagyobb ezek közül a VTB, melynek helyi leányvállalata is van. A bank mérlegfőösszege majdnem 14 milliárd dollár, így ezt a részvényt a Concorde vezető stratégája szerint ma vélhetően adni fogják a befektetők, a többi orosz bank papírjaival együtt.