Az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászainak előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul. Szlovénia esetében máris egyértelmű jelei vannak a piaci stresszhelyzetnek: a szlovén állampapírhozamok két hét alatt 4,5 százalékról 6,5 százalékra emelkedtek.

A Capital Economics elemzői szerint jóllehet a szlovén bankszektor sokkal kisebb, mint a ciprusi, a nem teljesítő kinnlevőségek rátája azonban eléri 15 százalékot, a három legnagyobb szlovén bank esetében pedig meghaladja a 20 százalékot. A nem teljesítő hitelállomány rátája ráadásul várhatóan még tovább emelkedik, tekintettel arra, hogy a szlovén gazdaság teljesítménye az idén legalább 2 százalékkal visszaesik - jósolták a Capital Economics londoni elemzői. 

A cég felidézi, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemrégiben ismertetett becslése szerint a szlovén kormánynak legalább egymilliárd eurót kell előteremtenie a bankok feltőkésítéséhez; ez a szlovén hazai össztermék 3 százaléka. A Capital Economics szakértői szerint azonban a szlovén kormány számára valószínűleg nehézségeket okoz majd a szükséges összeg előteremtése, és ezért külső segítségkérésre kényszerülhet. Szlovénia esetében más nagy londoni házak is ugyanezt jósolják.

A Commerzbank - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - befektetőknek összeállított, minap Londonban ismertetett helyzetértékelése szerint Szlovénia most már ugyanolyan problémákkal küszködik, mint az euróövezeti periféria országai: gazdasága és bankjai az ingatlanpiaci árbuborék kipukkadásának következményeitől szenvednek, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás pedig "kicsúszott az ellenőrzés alól". A Commerzbank elemzői kétlik, hogy Szlovénia képes lesz egyedül gyógyírt találni problémáira, és azt valószínűsítik, hogy az ország az idei második félévben külső pénzügyi segítséget kér. 

A Capital Economics szerdai londoni elemzése szerint Málta is a piac figyelmének középpontjába kerülhet. A máltai bankrendszer hasonlónak tűnik a ciprusihoz, a bankszektor rendszerszintű eszközállománya meghaladja a máltai GDP-érték 700 százalékát, és a nem rezidens betéttulajdonosok aránya 60 százalék feletti. Igaz, hogy a máltai bankszektorban külföldi bankok dominálnak, amelyek a csoporton belüli likviditáskezelésre használják a máltai bankrendszert, jóval kisebb kockázatot támasztva így, mint amekkorát a most felszámolt ciprusi Laiki bank jelentett a helyi bankszektorra. Ha azonban valamelyik külföldi tulajdonú nagybanknál mégis fizetőképességi problémák támadnak, az elsöpörheti a máltai betétbiztosítási alapot, és a betétesek gyorsan kimenekülhetnek az országból, mivel - csakúgy, mint Cipruson - a máltai bankok portfolióiban kevés az olyan adósságpiaci befektetési eszköz, amelyet át lehetne strukturálni, még mielőtt a betétesek megtakarításaira kerülne a sor - áll a Capital Economics szerdai londoni elemzésében. 

A ház szakértői szerint a luxemburgi bankrendszerbe vetett bizalom is meginoghat, tekintettel arra, hogy a banki eszközállomány meghaladja a luxemburgi GDP-érték kétezer százalékát. Igaz, hogy itt is a legtöbb bank külföldi tulajdonú, és a tulajdonos bankok a bankcsoporton belüli tevékenységre összpontosítanak, ám a  luxemburgi gazdaság sincs elszigetelve az esetleges tőkeáramlási felfordulásoktól. 

A Capital Economics szerint Észtország és Szlovákia is megszenvedheti a kis eurótagországokkal szembeni befektetői aggályokat. Észtország bankrendszerének finanszírozásáról a hagyományosan stabil észak-európai tulajdonos bankok gondoskodnak, és az észt költségvetési pozíció nagyon erős, Szlovákiában pedig az euróövezet legkisebb bankrendszere működik, és a szlovák gazdaság az euróövezeti válság közepette is robusztus növekedést produkált. Ezzel együtt is azonban ha Cipruson történtek nyomán általánosan felerősödik a kisebb eurógazdaságokkal kapcsolatos piaci aggodalom, akkor e két gazdaság is sebezhetővé válhat a járványhatásoktól - vélekedtek szerdai elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.