Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A gyengébb forint ugyan nagyban támogatná a recesszióban lévő, exportra támaszkodó gazdaságot azáltal, hogy vonzóbbá teszi a magyar árukat külföldön, de negatív hatással lenne a nagy devizahitel-állománnyal rendelkező háztartásokra, cégekre és magára az államra is – mondta Varga Mihály a Wall Street Journalnek.
A miniszter szerint egyszerre kell csökkenteni a külföldi devizáknak való kitettséget és segíteni az export növekedését. A legtöbbet Varga szerint azzal tehet ezért a kormány, hogy stabilabbá és kiszámíthatóbbá teszi a forint árfolyamát és eltünteti az árfolyamfluktuációt.
A lap felidézte, hogy a kormány életet próbál lehelni a nehéz helyzetben lévő magyar gazdaságba, amely tavaly 1,7 százalékkal zsugorodott. A forint az eurózóna válsága miatt és a magyar monetáris politikával kapcsolatos kétségek miatt az utóbbi időben jelentősen gyengült a közös európai fizetőeszközzel szemben – tették hozzá.
A kormány várakozásai szerint idén a gazdaság 0,9 százalékkal nőhet, bár ennél a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kisebb, 0,5 százalékos növekedést tart lehetségesnek, elemzők szerint pedig akár újra zsugorodhat a gazdaság. Varga személyes becslése szerint idén 0,5 és 1 százalék között lehet a gazdasági növekedés.
Bár a gazdasági növekedést és hitelezést előmozdító gazdasági programjában a kormány együttműködne a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), Varga az interjúban hangsúlyozta, hogy a jegybank továbbra is maga hozza meg a monetáris politikával kapcsolatos saját döntéseit.
A miniszter szerint az MNB előtt nyitva álló lehetőségek egyike, hogy vásárlásokkal beszáll a másodlagos kötvénypiacra, akárcsak teszi ezt az Európai Központi Bank (EKB). Varga hozzátette, hogy a szuverén magyar adósság MNB általi vásárlása viszont nem lehetne "korlátok és feltételek" nélküli.
Varga arról is beszélt, hogy a kormány egyértelműen jobbnak tartja az alacsonyabb alapkamatszinteket, mert ezzel olcsóbb lehet az adósság törlesztése. Hozzátette, a jegybank feladata megtalálni azt a pontot, amelynél a kamatcsökkentés még nem idéz elő jelentősebb hozamelkedést.
"Azt gondolom, hogy az alapkamat szintje még nem érte el ezt a pontot, de annak meghatározása, hogy hol van ez a szint, a jegybank feladata" – mondta Varga az interjúban. "Valószínűleg már közelítünk ehhez a szinthez" – tette hozzá.
