Magyarországot a japán pénznyomtatás menti meg?

A múlt csütörtökön bejelentett, Japánban példa nélküli jegybanki gazdaságélénkítő program hatásai még nálunk is érezhetőek – írja Móró Tamás, a Concorde Zrt. vezető stratégiája legfrisebb elemzésében. A stratéga szerint bár rengeteg egyéb tényező befolyásolja jelenleg a világ tőkepiacait, ezzel együtt biztos, hogy a japán jegybank lépése tartós és nagyon nagy hatású folyamatot indít be, mely összemérhető az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (FED) korábban bejelentett hatalmas programjaival. 

Hasonló véleményt fogalmazott meg pár napja Zsiday Viktor befektetési szakértő is. Mint írta, a japán programnak köszönhetően Magyarország ismét szerencsés helyzetbe kerülhet: a globálisan összeomló hozamkörnyezetben valószínűleg még mindig lehet csökkenteni a jegybanki alapkamatot, túl nagy sérülés nélkül. Eddig úgy tűnt, hogy a 4,5-5 százalékos magyar állampapírhozam már kevés lesz a külföldieknek, de a japánok belépése ezen változtathat, és nem is kell ehhez konkrétan magyar papírt venniük. Elég ha lenyomják például a spanyol hozamot 5-ről 3 százalékra, máris vonzóbb lesz az éves magyar diszkontkincstárjegy minden szereplő számára. Akár 4 százalék alatt is.

Felpörög a pénznyomtatás

Múlt héten a japán központi bank még az előzetes várakozásoknál is jelentősen nagyobb monetáris lazítást jelentett be. Az évtizedek óta tartó japán növekedési és deflációs  probléma tartós megoldására a tervek szerint a 2 százalékos inflációs cél eléréséig – melyet két év alatt terveznek megvalósítani – igen erőteljes monetáris expanzióba kezd a bank, az általa teremtett jegybankpénz mennyisége megduplázódna a tervek szerint – 138 billió jenről 270 billióra.

Ez évente mintegy 60-70 billió jen ( árfolyamtól függően mintegy 700 milliárd dollár) friss pénz teremtését jelenti, amely összeg egészen elképesztő. Nagyságrendjében összemérhető az amerikai  FED jelenleg futó, havi 85 milliárd dolláros mennyiségi lazításával, a GDP arányában pedig jóval nagyobb, hiszen eléri annak 13 százalékát, szemben az amerikai mintegy 6,5 százalékkal. A Concorde stratégája szerint emiatt feltételezhető, hogy a lépés globális hatásai is jelentősek lesznek. A tervek szerint a program végrehajtása főként állampapírok vásárlásával történne (futamidőkorlát nélkül), emellett befektetési alapokat is vásárolna a BoJ. A központi bank állampapír-portfóliójának hátralévő átlagos futamideje pedig a jelenlegi nem egészen 3 évről 7 évre nőne.

A hírre, amely lényegében nem más, mint egy masszív pénznyomtatás, logikusan gyengült a jen árfolyama, jelenleg 2009 óta nem látott mélyponton tartózkodva 98 felett van a dollárral szemben, szárnyalni kezdtek a részvények, ezen belül is kiemelkedő volt az ingatlanszektor teljesítménye, és erősödtek a japán kötvények is. A hatások nem álltak meg itt. Bár Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján már utalt a kamatcsökkentés esetleges lehetőségére, de ez korábban sem volt kizárható, és a gyenge konjunktúra fényében a piacok számítanak is rá. Mégis több európai kötvénypiacon igen heves mozgást hozott a csütörtöki nap, kifejezetten látványos például a francia tízéves állampapírhozam alakulása, amely egyébként új abszolút mélypontra csökkent.

Magyarországra is elérhet a pénz

Móró Tamás szerint fontos kérdés, hogy mi lesz az ázsiai ország megtakarítóinak reakciója. A japán háztartások majdnem 9 billió dollárnyi megtakarítással rendelkeztek tavaly év végén – ez jóval több, mint a sokkal nagyobb lélekszámú USA 7,7 billió dolláros hasonló adata. Emellett még mintegy 5 billió dollárnyi japán intézményi megtakarítás is próbál hozamot keresni, óriási összegekről van tehát szó, amelyek a Bank of Japan lépéseinek köszönhetően megindulhatnak más, köztük magyar befektetési eszközökbe is. A Concorde vezető stratégája szerint még hozzánk is elér a pénz.  

Látványos volt a hozamcsökkenés a hazai devizakötvények esetében is, melyet külön érdekessé tesz két tényező: egyrészt a Bank of Japan lépésével teljesen szinkronban érkezett az MNB növekedési csomagja – melyről egyébként pozitív a Concorde véleménye –, másrészt néhány nappal ezelőttig egyértelműen a heves eladói nyomás dominált a kötvénypiacon, a magyar kötvények egyébként is túladottá váltak. Emiatt nehéz kiszűrni, hogy a forint erősödéséből és a hozamcsökkenésből mekkora rész köszönönhető a "Matolcsy-shortok" zárásának és mekkora a japán monetáris stimulusnak. De szinte bizonyos, hogy a külső hatások jelentősége legalább olyan nagy, mint a vártnál jóval visszafogottabb és átgondoltabb belföldi lépéseké – írja Móró Tamás.

A stratéga szerint nem kizárt, hogy a japán befektetők direkt vételekkel is megjelennek a magyar kötvények piacán, de áttételes hatásokról is beszélhetünk: ha például a lengyel kötvényhozamok esnek, a kitáguló magyar hozamfelár hozzánk is hozhat befektetőket – nem is feltétlenül japánokat. Mindenesetre a magyar államadósság finanszírozásában Kuroda jegybankelnök úgy tűnik – persze akaratán kívül – elévülhetetlen érdemeket fog szerezni – jegyzi meg Móró.