Már Zalában is folyik a munka a földeken

Horváth Gyula beszélt arról is, hogy tavaszi árpából és zabból a tervezettnél lényegesen kevesebbet tudtak elvetni, mert a csapadékos időjárás késleltette a tavaszi munkákat. Tavaszi árpával a tervezett 3400 hektár helyett csak 1600 hektárt tudtak bevetni, a zab vetésterülete pedig a tervezett 1080 hektárról 390 hektárra csökkent.A tervek szerint napraforgót 5145 hektáron, kukoricát pedig 49 ezer hektáron termesztenek. Eddig a vetésterület másfél százalékán vetették el a magot. Megkésett az őszi vetésű növények műtrágyázása is, mert sokáig nem lehetett rámenni munkagépekkel az átnedvesedett földekre. A közel 32 ezer hektárnyi terület 80 százalékán már sikerült befejezni a fejtrágyázást, de az őszi kalászosok gyomirtását csak 6 ezer hektáron tudták elvégezni.Az igazgató elmondta, a napsütésnek és a szeles időjárásnak köszönhetően napról napra csökken a belvízzel borított és a károsan átnedvesedett terület nagysága. A belvizesedés Zala megyében inkább az ártéri területeket, réteket, legelőket érintette. A mezőgazdasági művelés alá vont területből 1470 hektárnyi szántót borított el a belvíz és 3560 hektáron nedvesedett át károsan a talaj.Hozzáfűzte, ár- és belvízkár miatt mindössze egyetlen, 15-20 hektárnyi területet érintő bejelentés érkezett az igazgatósághoz. Az őszi vetésű növények viszonylag jól vészelték át a telet, nem szenvedtek súlyosabb károsodást, a határ közepes képet mutat.