Ennyi volt, vége a banktitoknak?

Európában lassan elbuknak az utolsó bástyák is, amelyek a bankokba külföldről érkező tőkék hozamával kapcsolatban védték a banktitkot – írják a Pénzkérdés blog szerkesztői bejegyzésükben. A banktitok intézményét eddig "anyatigrisként" védő Ausztria is sokat puhult az utóbbi időkben.

Luxemburg után Ausztria is beadhatja a derekát: kész feloldani a más uniós tagországok állampolgárainak kamatmegtakarításait övező banktitkot. A ciprusi adóparadicsom összeomlása, majd a válságkezelési csomag bejelentése után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök állt a nyilvánosság elé, hogy elmondja: országa 2015 januárjának első napjától kezdve kész feloldani az uniós állampolgárok luxemburgi banki befektetései esetében a banktitkot. Nyilatkozata meglepte az egész világot, hiszen Ausztria mellett Luxemburg volt a másik fekete bárány, amely hevesen tiltakozott az információcsere ellen.

Mint ahogy azt a luxemburgi kormányfő is elismerte, végső döntésében nagy szerepet játszott az Egyesült Államok nyomása is. Egy nemrég elfogadott amerikai törvény értelmében ugyanis a tengerentúli állampolgárok kötelesek beszámolni a hatóságoknak külföldi bankszámláikról. S vice versa, azokat a külföldi bankokat is adatközlésre kötelezi a jogszabály, amelyek amerikai állampolgárok betéteit őrizgetik. Luxemburg elindult az Egyesült Államokkal történő együttműködés útján, és úgy tűnik, Ausztria is így tett.

A konkrét megvalósítás egyelőre még kérdés, néhány nappal ezelőtt ugyanakkor öt uniós tagállam – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország - jelentette be, hogy egyelőre még csak kísérleti alapon ugyan, de szorosabb együttműködést alakítanak ki az automatikus adatcsere terén, így harcolva az adóelkerülés ellen. Az öt ország más uniós tagállamokat is felszólított arra, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.