Hétfőn este benyújtotta a parlamentnek Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a távszerencsejátékokról szóló törvényjavaslatot. A tervezet szerint játéktípusonként százmillió forintos koncessziós díjat, játékadót és felügyeleti díjat kell fizetniük az internetes szerencsejátékokat szervező magántársaságoknak.

A játékadó a tiszta játékbevétel – a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözetének – 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente kell teljesíteniük.

A szerencsejáték-felügyeleti díj mértéke a játékbevétel 2,5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon – a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő – másodlagos adattároló szervert helyez el. 

A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami, vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyeknek a jegyzett tőkéje minimum 200 millió forint. A javaslat értelmében az illegális szerencsejáték szervezőjének működése 90 napra blokkolható, a korlátozás többször elrendelhető. A blokkolási kötelezettségnek eleget nem tevő hírközlési szolgáltatók 100 ezer forint és 500 ezer forint közötti bírsággal sújthatók. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői tájékoztatása szerint a törvényjavaslat zárószavazására várhatóan május 13-át követően kerülhet sor.

A javaslat gyakorlatilag megegyezik az év elején Brüsszelnek megküldött törvénytervezettel – az Európai Bizottság (EB) értesítésére azért volt szükség, mert a tervezet az online szolgáltatásokat korlátozó intézkedéseket is tartalmaz –, a javaslat egyes elemeit a piaci szereplők már akkor is eltúlzottnak tartották, a gyakorlati megvalósítást és a törvényt megszegő oldalak blokkolásának lehetőségét pedig kérdésesnek mondták. A kormány 2013-ra az online szerencsejátékokból 10 milliárd forint költségvetési bevételt irányzott elő.

Korábbi illegális fogadóoldalakat legalizálnak

Önmagában az jó dolog, hogy egy 15 éve illegálisan működő piacot szabályozni akarunk – mondta Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) elnöke. Schreiber szerint a benyújtott törvényjavaslatot nézve ugyanakkor egyértelmű, hogy kiknek akar kedvezni a jogalkotó. Az első csoportba sorolhatóak a nagy külföldi fogadóoldalak, a másikba pedig a Szerencsejáték Zrt., amelynek nemrég élesedett az online fogadófelülete (ahol egyelőre csak a már meglévő játékokra – például lottó, tippmix – lehet fogadni). A szövetség elnöke szerint előbbivel az a probléma, hogy 15 évig illegálisan üzemeltek hazánkban, és most lehetőséget kapnak a legális belépésre. Korábban volt egy olyan kitétel a szerencsejáték-törvényben, hogy azon cégek, melyek illegálisan szerveztek korábban szerencsejátékot, nem léphetnek be a piacra. Ez a kitétel most eltűnt – fejtette ki Schreiber.

Online szerencsejáték – korábban nem volt szabályozva

AFP / Valery Hache

Az MSzSz elnöke szerint egy másik komoly probléma a következő: míg egy játékteremben könnyen ellenőrizni lehetett, hogy ki használta az adott játékgépet, addig az online szerencsejáték esetében nehezen ellenőrizhető, hányan és kik használnak egy felhasználói profilt. Ráadásul így Schreiber szerint az a kormányzati szándék sem válik valóra, mely szerint kevesebb ember számára kell elérhetővé tenni a szerencsejátékot, hiszen ezentúl otthonról bárki tud majd játszani. A totó, lottó és kenó nem elégíti ki az embereket, az nem járható út, hogy nincs más szerencsejáték Schreiber szerint, ugyanakkor a korábbi és mostani kormányzati döntések nem jó irányba mutatnak. A nyerőgépek betiltásával ráadásul szerinte ötvenezer munkahely szűnt meg, emellett az állam több tíz milliárd forint adóbevételtől is elesett.

A szövetség elnöke hiányolta a konkrét technikai feltételeket is a törvényjavaslatból. Schreiber szerint még mindig nem világos, hogyan is tudna fellépni a magyar hatóság egy Gibraltáron bejegyzett vállalkozás ellen. Szerinte az sem egyértelmű, hogy az elektronikus számlákat, ahol az elnyert pénzösszeget tárolják a játékosok a külföldi fogadóoldalaknál, hogyan ellenőrzik majd a magyar hatóságok. Schreiber elmondása szerint úgy lenne értelme ezt megcsinálni, hogy a hazai bankokat is bevonnák a rendszerbe, így a magyar játékosok ezeken keresztül végezhetnék a fogadást. Emellett pedig azt is ellenőrizni kellene, hogy milyen adattartalom közlekedik a külföldi szerver és magyar játékos között. Erre egy adattovábbító szervert lehetne elkülöníteni Magyarországon, ami a játék menetéről, a visszafizetési százalékokról, vagy arról továbbítana információt az illetékes hatóságnak, hogy valós játékos van-e a felhasználónév mögött. Nyilván ezt a nagyobb külföldi szereplők nem szeretnék, hiszen így az állam teljesebb képet kaphatna a cégek magyarországi bevételeiről is – emelte ki Schreiber.

Egyelőre még nem tudom, hogy mi lesz a következő lépés, összeülünk a kollégákkal és megvitatjuk, hogy milyen további lehetőségeink vannak – hangsúlyozta a Szerencsejáték Szövetség elnöke.

A feltételek továbbra is túl kemények

A törvényjavaslatban lefektetett pénzügyi feltételek a magyar piac méretéhez képest rendkívül kemények – állítja egy neve elhallgatását kérő iparági forrásunk, aki szerint egy kezünkön megszámolhatjuk, hány piaci szereplőt érdekelhet így a belépés. Az emberek pénztárcája vékony, az elkölthető pénz mennyisége a válság miatt is kevesebb, a nagy nemzetközi cégek pedig inkább az Egyesült Államokra koncentrálnak – az online szerencsejátékban ott vannak az igazán komoly pénzek.

Nem biztos, hogy Magyarországon is tengernyi online szerencsejáték közül válogathatunk majd

AFP / Karen Bleier

A magyar döntéshozók lassan öntötték végső formába a törvényt, amin az látszik, hogy az állami Szerencsejáték Zrt. helyzetét igyekszik bebetonozni. Olyan cégeknek érheti meg a belépés, amelyek masszív offline háttérrel vagy nagy nemzetközi online háttérrel rendelkeznek. Utóbbi esetben egyszerűbb is magyarosítani a már meglévő rendszereket, mint hogy egy teljesen újat kelljen felépíteni a nulláról.

A probléma a magyar piaccal, hogy hiányzik a közös online fogadás kultúrája, és hogy meccs közben élőben is lehessen fogadni például. Mivel a belépési feltételek kemények, az elvárt 10 milliárdos adóbevétel is túltervezettnek tűnhet. 

A teljes blokkolás nehezen megvalósítható

A nehéz feltéteket említette Iványi György, a Szerencsejáték Gyártói Szövetség elnökhelyettese is, aki úgy tudja, a nagy nemzetközi cégek ebből kifolyólag nem is nagyon érdeklődnek a magyar piac iránt. A blokkolásra kitérve a szövetség elnökhelyettese elmondta, hogy szinte biztos, hogy a szabályokat be nem tartók teljes letiltása nem fog majd működni. "Itt komoly nagyságrendekről beszélünk, nemzetközi statisztikák szerint egy legális oldalra 100 illegális jut" – emelte ki Iványi. Szerinte műszakilag megoldható lenne az adott oldal blokkolása, ám 24 órán belül biztos felbukkanna az oldal mutációja, klónja. Természetesen hatalmas apparátussal és hozzárendelt erőforrásokkal, a szolgáltatók minél szélesebb körű bevonásával ez valamilyen szinten elképzelhető lenne, ám rendkívüli költségekkel járna.