Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Matolcsy György nagyjából egy hónapja vette át az MNB irányítását, és a befektetők attól tartanak, hogy a nemzetgazdasági miniszterként bevezetett unortodox gazdaságpolitikája átszivároghat a monetáris politikába is – mondta a Financial Times videointerjújának felvezetőjében Jonathan Wheatley, a lap feltörekvő gazdaságokkal foglalkozó helyettes szerkesztője.
A beszélgetésben Peter Attard Montaltót, a Nomura közgazdászát a magyar devizaadósságok jelentős mértékéről, illetve az emiatt érzékeny kérdésnek számító forintárfolyamról kérdezte.
Montalto szerint a kormány kiemelt problémaként kezelte már eddig is a lakossági devizahiteleket, és egy sor intézkedést vezetett be ezek arányának csökkentésére, bár részben a teljes hitelállomány mértéke és a bankok hitelezési gyakorlata miatt korlátozott volt a hatás. A jegybankba átigazoló Matolcsy Györgynek is a devizahitel-állomány kezelése az egyik célja a növekedés és a hitelezés előmozdítása mellett – tette hozzá.
A szakértő felidézte, hogy a jegybank nemrégiben bejelentett hitelprogramja részben a kis- és középvállalkozások (kkv) devizahiteleinek kiváltását is célozza. A 0 százalékos kamattal kínált jegybanki forrást a kereskedelmi bankok 2 százalékos kamattal hitelezhetik tovább a cégeknek, de Montalto szerint "nagyon bizonytalan", hogy a bankok mennyire veszik majd igénybe ezt a lehetőséget, mert eddig jóval 2 százalék fölötti kamattal hiteleztek a vállalkozásoknak.
A devizahitelek állományának kezelése a kkv-k körében hosszabb távon hozzájárulhat a növekedés beindításához, de nagyon bizonytalan, hogy ezekkel az intézkedésekkel el lehet-e jutni odáig – tette hozzá a Nomura szakembere.
Montaltót a külföldi befektetők magyar állampapír-vásárlásairól is kérdezték annak apropóján, hogy az utóbbi hónapokban csökkent a külföldiek által megvásárolt forintkötvények mennyisége.
A szakértő szerint a csökkenés mögött az állhat, hogy a befektetők szemében egyre növekszik a magyar intézkedésekkel – különösen az árfolyampolitikával – kapcsolatos kockázat, ráadásul olyan célzások is voltak, hogy a devizahitelek problémáinak rendezése után akár a forint árfolyamát gyengítő lépésekkel is próbálkozhatnak itthon.
