Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A magyar népesség 46,6 százaléka él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU 2020 stratégia által definiált mutatószám szerint – derül ki a Tárki frissen publikált jelentéséből, amiről a Világgazdaság számolt be. 2009-ben ugyanez a mutató 45,7 százalék volt.
A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők különösen felülreprezentáltak a legfeljebb általános iskolát végzett (73 százalék) háztartásfővel élők, az egyedülálló szülős háztartásban élők (73 százalék), valamint a roma háztartásfővel élők (92 százalék) között. Ugyancsak az átlagosnál több szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő található azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő aktív korú, de munkanélküli vagy gazdaságilag inaktív (90 százalék).
A szegénységi rátát uniós összehasonlításban vizsgálva azt mondhatjuk, hogy míg 2009-ig Magyarországon a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, addig 2012-re a hazai mutatószám értéke elérte az európai átlagot.
Túry Gergely
Tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. A relatív jövedelmi szegénység ezen mutatója meghaladja az eddigi 1996-os legmagasabb értéket is, amely akkor 14,2 százalék volt.
A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22 százalékról 26 százalékra emelkedett ebben az időszakban. Vagyis a szegények nem csak többen lettek az elmúlt időszakban, hanem távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kikerülhessenek. Az is kiderül az adatokból, hogy a 2000-es évek elejéhez képest több mint kétszeresére emelkedett a nélkülözők aránya.
A fiatalok különösen veszélyezetettek: a 17 éven alattiak körében a szegénység 26, a 18-24 évesek közt 23 százalékos. A szegények 28 százaléka gyerek, és összességében 42 százalékuk 25 év alatti. Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek szegénységi kockázata mindössze 8 százalékos. Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el, 40 százalék él szegénységben, ugyanez az arány a diplomások közt csupán 2 százalékos.
Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 százalékos szegénységi ráta maradt 2012-re is. 2012-ben a szegénységben élők 34 százaléka roma. Rossz helyzetben vannak a három- és többgyerekes családok is, 41 százalékuk él szegénységben. A gyereküket egyedül nevelők 30 százaléka szegény.
