Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Gyermekkorunkban bizonyára sokan hallhattuk a környezetünkben, hogy még tíz év, és ott tartunk majd, mint Ausztria. Függetlenül attól, hogy ezt a jóslatot akkor elhitte-e egyáltalán valaki, érdemes feltenni a kérdést: miért van az, hogy Magyarország jelenleg roskadozik az adósság alatt, nem rendelkezik értékelhető állami vagyonnal, és egyre kevesebb iparágban mondhatja magát nemzetközi szinten is versenyképesnek – írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A BME kutatói elvégeztek egy összehasonlítást Magyarország és Szingapúr között, amely választ ad a kérdések többségére. A magyar adósságproblémák ez alapján egészen a 70-es évek olajárrobbanásáig vezethetők vissza. Az emelkedő olajárnak betudhatóan az importált termékek árai akkor a legtöbb esetben felszöktek, Magyarországnak pedig választania kellett: visszafogja fogyasztását, vagy hitelből finanszírozza a korábbi életszínvonalat. A választás az utóbbira esett – Szingapúrral ellentétben –, ami azt eredményezte, hogy az akkor még elhanyagolható adósságunk előbb a hitelfelvételnek, majd a meredeken emelkedő nemzetközi kamatlábaknak köszönhetően megállíthatatlan emelkedésbe kezdett, amely adósságcsapdából azóta sem tud hazánk szabadulni.
A második probléma a privatizáció módja volt, melynek során a magyar állam töredékéért adott túl az értékes állami vagyonon. Érdemes megnézni, hogy mit csináltak a szingapúriak: létrehoztak egy állami vagyonkezelő vállalatot, amely működtet, beruház, foglalkoztat, és 40 éves fennállása alatt 17 százalékos átlaghozamot ért el. A harmadik különbség pedig a monetáris politikában keresendő. Magyarország egyrészt hagyta, hogy a rendszerváltást követően a forint jelentős reálfelértékelődést mutasson, ami nagymértékben rontotta az exportszektor versenyképességét. Másrészt engedte, hogy az infláció elleni küzdelem során a kényszerűségből megemelt kamatok visszavessék a beruházásokat, harmadrészt sok-sok milliárd forintot fizetett ki és fizet ki a mai napon is a külföldi hitelek sterilizálására, az időközben 4000 milliárd forintosra duzzadt kéthetes jegybanki kötvényállományon keresztül.
