Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Európa jelenlegi problémáinak jellemző vonása a gyengülő versenyképesség – állapítja meg Orbán Viktor a Euromoney májusi kiadásának Magyarországról összeállított ismertetőjében.
A miniszterelnök a Londonban szerkesztett nemzetközi gazdasági-pénzügyi folyóirat mellékletében kifejti: Európa a világnépesség 8 százalékát és a globális termelés 25 százalékát adja, viszont a világon összesen kifizetett szociális juttatások 50 százalékát Európában folyósítják.
Az EU 27 tagállamának teljes adósságállománya 11 ezer milliárd euró, az éves adósságszolgálati teher kétezer milliárd euró, és az újonnan felvett hitelek értéke eléri az évi 400 milliárd eurót. Így az európai hitelállomány naponta 1,2 milliárd euróval növekszik. Ki fogja finanszírozni ezt a modellt? – teszi fel a kérdést Orbán Viktor, megállapítva: egyértelmű, hogy Európa egyedül nem képes ennek finanszírozására.
A miniszterelnök szerint Európa ereje és világgazdasági, kereskedelmi befolyása néhány év leforgása alatt jelentősen csökkent, és ez valószínűleg megfordíthatatlan; ezen a helyzeten még reformokkal sem lehet segíteni.
A magyar tapasztalat
Orbán Viktor szerint a magyar tapasztalatok is azt mutatják, hogy a reform nem elégséges; ehelyett a gazdasági és a szociális rendszer megújítására van szükség. A kormányfő ismerteti írásában a Magyarországon végrehajtott változtatásokat, kiemelve, hogy a jóléti állam helyébe – amely szavai szerint Európa-szerte bajban van – munkaalapú állam épült ki.
A végéhez közeledő átalakulási folyamat révén Magyarország jó helyzetbe került ahhoz, hogy a világgazdaság egyik legversenyképesebb országává váljék a jövőben – írta a Euromoney mellékletében Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint az első jelek biztatók: Magyarország az egyetlen ország, amelyik lezárta IMF/EU-hitelprogramját a válság idején, és most már képes megállni saját lábán e program nélkül is. Magyarország azon nagyon kevés európai országok egyike, amelyek csökkentik államadósságukat, államháztartási deficitjét pedig a 2010 májusában mért 7 százalékról 2012 végéig 2 százalékra mérsékelte.
A 2011-ben elért gazdasági növekedést tavaly elsöpörte az európai gazdasági válság újabb hulláma, de minden elemző gazdasági növekedést jósol Magyarországnak 2013-ra vagy 2014-re – írta a kormányfő.
Magyarország nem kíván más európai országok adófizetőinek pénzéből élni, a magyarok keményen dolgoznak 500 euró körüli átlagos havi nettó bérükért, miközben az átlagnyugdíj havonta hozzávetőleg 340 euró. Magyarország megérdemli, hogy sikeres legyen – zárul Orbán Viktor írása a Euromoney magazin májusi kiadásának országismertetőjében.
Varga és Matolcsy is szóhoz jutott
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kiadványban azt írta, hogy Magyarország ma sokkal jobb állapotban van gazdaságilag, mint 2008-ban, a pénzügyi válság mélypontján volt.
A miniszter szerint a kormány hivatalba lépése után, 2010 közepén végrehajtott kiigazítások nélkül sokkal magasabb, az EU-előírásokat több mint kétszeresen meghaladó államháztartási hiány keletkezett volna abban az évben.
Varga Mihály szerint az idén új fejezet nyílik a magyar gazdaságpolitikában, amely a konszolidációra és a növekedés újraindítására összpontosít. Ennek eléréséhez stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt írta a Euromoney-kiadványban, hogy a jegybank – elsődleges céljának, az árstabilitásnak a veszélyeztetése nélkül – támogatni fogja a kormány gazdaságpolitikáját.
Az MNB-elnök szerint a legutóbbi adatok azt mutatják, hogy a jegybank inflációs célja teljesült, és a gyenge hazai keresletből eredő, lefelé ható nyomás révén az infláció középtávon is nagy valószínűséggel 3 százalék alatt marad.
A magyar gazdaságban meglévő kapacitások jelenlegi kihasználtsága messze van azoktól a szintektől, amelyeket normálisnak lehet tekinteni, így a jelenlegi körülmények közepette a jegybank mandátumai közé tartozik a kormány gazdaságpolitikájának támogatása – írta Matolcsy György.
A Euromoney-kiadvány a magyar gazdaság teljesítményét elemezve kiemeli, hogy a közvetlen külföldi befektetések értéke 2009-ben 1,9 milliárd dollárra csökkent a pénzügyi válság hatására, 2010-ben azonban 2,2 milliárd, 2011-ben már 4,9 milliárd dollárnak megfelelő működőtőke érkezett az országba. Tavaly pedig csaknem megháromszorozódott a működőtőke-beáramlás az előző évihez képest, megközelítve a 14 milliárd dollárt – áll a Euromoney-mellékletben.
A Euromoney hangsúlyozza azt is, hogy a folyóirat által számos kritérium alapján összeállított országkockázati osztályzati rendszerben Magyarországnak jelenleg a megszerezhető 100 pontból 74 pontja van. A globális pénzügyi válság alatt romlott a magyar osztályzat, ám mélypontján is jóval a közép- és kelet-európai átlag felett volt – áll az ismertetésben.
