Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A Reuters által látott dokumentumok szerint amikor a ciprusi válság idén év elején egyre nagyobb méreteket látszott ölteni, és a mediterrán szigetország bankjaiból megindult a pénzek kivonása, az oroszok és kelet-európaiak vitték a prímet.
A hírügynökség jelentése szerint a két legnagyobb ciprusi bank, a Laiki és a Bank of Cyprus még áprilisban készített összefoglalót arról, hogy a március 16-án életbe lépett bankzárt megelőző két hétben kik vittek ki 100 ezer eurónál nagyobb összegeket a bankokból. A Reuters 129 olyan céget vizsgált meg, melyek 5 milliónál nagyobb összeget vittek ki, a teljes összeg 1,9 milliárd eurót tett ki. A 129 cég közül 95-öt lehetett lenyomozni. Ebből a csoportból 34 köthető Oroszországhoz, öt Ukrajnához, kettő pedig Kazahsztánhoz. A többiek között ciprusi, illetve más offshore-országokban bejegyzett cégek is megtalálhatóak. A hírügynökség azt ugyanakkor nem tudta megállapítani, hogy a bankokból kivitt pénzek tényleg elhagyták-e Ciprust, bár vannak erre utaló jelek, vagy csak az országon belül mozgatták a forrásokat.
A ciprusi központi bank adatai szerint már januárban megindult a pénzek kiáramlása, akkor 1,7 milliárd euró távozott, míg februárban ezt a mennyiséget 900 millió euró követte. A pénzek kivonása márciusban felgyorsult, mivel kiderült, hogy Ciprusnak kevés olyan barátja maradt a nemzetközi intézmények között, amelyek segítettek volna szorult pénzügyi helyzetében.
A hírügynökség megkereste az egyik legnagyobb pénzt, 80,2 millió eurót elmozgató UCP Industrial Holdings tulajdonosát, a United Capital Partnerst, melynek vezetője, Ilja Serbovics elmondta, hogy mindenki, aki komolyan foglalkozik a pénzpiacokkal, nem hagyott volna szignifikáns összegeket ciprusi bankokban. Ennek pedig egyszerű oka van: a Bank of Cyprus részvényeinek ára már a bankzár előtt bezuhant. Serbovics nem tudta megerősíteni a dokumentumokban látott tranzakciókat, és azt mondta, hogy cégeik nem tartottak komolyabb betéteket Cipruson.
A fentiek mellett egyes magyar cégek tulajdonosai is jó érzékkel menthették ki pénzüket Ciprusról. Az Élet és Irodalom április 19-i egyik glosszája hívta fel a figyelmet arra a céglistára, amelyet a Proto Thema című görög lap közölt még április 2-án. A lajstrom állítólag azokat a vállalatokat sorolja fel, amelyeknek a lap szerint látszólag előzetes tudomásuk lehetett a ciprusi kormány terveiről, vagyis a bankbetétek zárolásáról és megadóztatásáról, mivel március 1. és 15. között összesen közel egymilliárd dollárt menekítettek ki a szigetországból. A görög lap 132 vállalatot sorol fel. A felsorolt vállalatok között szerepel az ISD Dunaferr többségi tulajdonosa, a Steelhold Limited is, de olyan neves cégek is, mint az ExxonMobil Ciprus, vagy a Tamoil. Az adatokat nem erősítette meg senki és pontosságuk is kérdéses, hiszen a lista több céget többször szerepeltet, a Steelholdot például háromszor is.
