Háromféleképpen vásárolhatnak jegyeket a Budapestre ingázók: a legegyszerűbb eset az, ha valaki frissen vált jegyet az utazás előtt. Ekkor a jeggyel együtt megvásárolja a pótjegyet is, értelemszerűen az út egészére – írja a VG. Ugyanennyibe kerül az is, ha a közigazgatási határig BKK-s Budapest-bérlettel utazik, és onnan a célállomásig már jegyet vesz, mert a pótdíjat ekkor is az út egészére kell megváltania.

Gond van viszont az egész utat bérlettel megtevőknél. Akinek MÁV-Start-bérlete van az út egészére, tehát az adott budapesti pályaudvartól saját településéig, arra nem vonatkozik az új, gyorsvonati pótjegy-kötelezettség. De ha az útnak a budapesti részét BKK-bérlettel teszi meg, és a csak a hátralévőt MÁV-Start-bérlettel, akkor a budapesti szakaszra pótjegyet kell vennie.

Emiatt azok az utasok becsapva érezhetik magukat, akik úgy vásároltak éves Budapest-bérletet, hogy nem tudtak előre a változásról, és bérletüket a MÁV-Start budapesti vonalain azonos értékűnek gondolták azzal a bérlettel, amit a vasúttársaság értékesít.

A pótdíj-kötelezettség tehát vagy extra teherként jelenik meg az ingázó dolgozóknál és diákoknál, vagy arra kényszeríti őket, hogy május 15-től ne használják a gyorsvonatot, hanem a lassabb személyvonatot.

A MÁV-Start a VG szerint köztes megoldást talált az ügyben. Felmentést ugyan nem adott a Budapest-bérlettel rendelkező utasoknak a gyorsvonat-pótjegy alól, de megkapta a tulajdonosi engedélyt ahhoz, hogy egy 30 napra szóló pótjegybérletet árusítson az agglomerációs, azaz a 100 kilométernél rövidebb utakra.

A bérlet hatezer forintba kerül. Ezzel tehát az utas nem sokat spórol, viszont nagy eredmény, hogy legalább nem kell naponta kétszer pótjegyért sorba állnia a pénztárnál – tette hozzá a lap. A MÁV-Startnak egyébként kapnia kellene valamennyi pénzt a BKK-tól azért, hogy utóbbi bérletével az utasok használják a vasúttársaság vonatait, de a VG-nél úgy tudják, az összeg átutalása egyelőre késik.