Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
2010-ben Magyarországot olyan országokkal sorolták egy csoportba, melyek csődközeli helyzetben voltak. Erről a mélypontról három eltérő irányú intézkedéscsomaggal mozdult ki, és érte el az ország, hogy ma jobban teljesít – kezdte a sajtótájékozatatót Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, melyen összefoglalta a kormány gazdaságpolitikájának elmúlt három évi eredményeit.
Elsősorban azoknak az alrendszereknek az átalakítása volt a fő cél, melyek az államadóságért javarészt felelősek, és folyamatos deficitet termelnek, mint például az egészségügy. Értékelése szerint többek között a devizahitelesek megsegítésének köszönhető, hogy az adósság növekedése megállt, sőt, kismértékű csökkenést sikerült elérni, amivel az ország jobb konjunkturális helyzetbe került.
A másik komoly irány a középosztály megerősítése volt. Az adórendszer átalakításával javítottak a kkv-k helyzetén, illetve a bürokráciát is csökkentették, például 33-ra redukálták a korábbi 51 beruházáshoz szükséges engedélyek számát. A nemzetgazdasági miniszter a harmadik pontnak a valódi közteherviselés kialakítását nevezte meg, amivel az eddig egyáltalán nem adózó szektorokat vontak be az adózás körébe, mint például a bankrendszer. (Ez nem igaz, hiszen már a Gyurcsány-kormány idején is volt banki különadó – a szerk. )
Varga kiemelte, hogy a munkanélküliségi ráta negatív tendenciáját sikerült megtörni, hiszen a 2002 óta növekvő, 2010-re duplájára, 12 százalékra hízott mutatóban trendfordulót értek el. Ebben nagy szerepe volt elmondása szerint a januártól életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervnek, kismamák munkához segítésének, a tartós munkanélküliek foglalkoztatásának elősegítésének.
Varga kiemelte, hogy a válságkezelés közben fent kell tartani a társadalmi elégedettséget, és elkerülni a déli országok negatív példáját. Magyarországnak ez sikerült: szerinte nem romlott a jövedelmek szintje, a minimálbér növelésével még növekedést is sikerült generálni (5 százalék), ami a nemzetgazdasági miniszter szerint – figyelembe véve a csökkenő inflációs terhet – reálbér-növekedést jelent.
Összefoglalásként elmondta, hogy a magyar gazdaság elmozdult a 2010-es mélypontról. Adósságcsökkentésben és munkahelyteremtésben szerinte végig következetes tudott maradni a kormány politikája, és sikerült az elmúlt nyolc évben kialakult rossz trendeket megfordítani. A miniszter újságírói kérdésre elmondta, hogy az idei évre vonatkozó előrejelzései konzervatívak a kormányzatnak, ezt igazolja, hogy a 0,9 százalékos növekedést 0,7 százalékra módosították. Az év első felében gyengébb, majd egyre növekedő erősödéssel számolnak. Azzal kapcsolatban, hogy várható-e további euró- vagy dolláralapú kötvénykibocsátás, a miniszter azt mondta, hogy folyamatosan elemzik a piaci helyzetet, és készen állnak, hogy éljenek a lehetőséggel, de a közeljövőben biztosan nem várható kötvénykibocsátás.
