Vas, akarat: költözik a kínai piac?

Évi százmillió forintot ígért a XV. kerületnek Demján Sándor, cserébe azért, hogy a polgármester ne álljon útjába a Magyar Ázsiai Kereskedelmi és Szórakoztató Központ kialakításának – értesült a HVG. A létesítményt a nagyvállalkozó TriGránit-birodalmának érdekeltségébe tartozó, megközelítőleg húszhektáros ingatlanra, a Pólus és az Asia Center közé álmodták meg. Demján – aki 2001 óta a kerület díszpolgára – úgy véli, az új piac „példaértékkel illeszkedne a magyar–kínai kapcsolatok legmagasabb kormányszintű támogatásába”.

Korábban még a Pólus II. bevásárlóközpontot tervezgette oda, de belátta, hogy „a kereslet megváltozott, a fogyasztók olcsóbb termékek felé orientálódtak”. Más kérdés, hogy a kerületnek lényegében amúgy sincs joga megakadályozni a helyiek szerint nyilvánvalóan megszűnésre ítélt józsefvárosi piac utódjának szánt konténerváros felállítását. A mobil egységek előre gyártott elemekből készülnek, telepítésük eleve ideiglenes jellegű, ezért nincs szükség építési engedélyre. A megoldással kijátszható a plázastop is: a piac egyenként 14 négyzetméteres elemekből fog állni, azok pedig nem ütköznek a 300 négyzetméteres korlátba.

A konténerváros terepe

Túry Gergely

 „Egy októberi reggelen hívott fel valaki telefonon, hogy munkagépek jelentek meg a Pólus Center mellett. Azonnal odarohantam, hogy ha kell, a gépek elé fekszem, de ide nem építenek konténervárost” – jelezte a HVG-nek László Tamás, a kerület fideszes polgármestere, hogy a beruházással az első pillanattól kezdve nem ért egyet. A lakosság az új piac tervéről tavaly tavasszal hallott először a Magyar-Ázsia Piacüzemeltető Kft. (MAPÜ) képviselőitől. A frissen gründolt vállalkozás az ingatlanoscégekben aktív Piroska Mónika közvetett érdekeltsége.

A MAPÜ üzemeltetési igazgatója, Kovács László azzal érvelt a HVG-nek az új piac megnyitása mellett, hogy a fejlesztéssel közel ezer új munkahely létesülhet, és a kerület adóbevételei is gyarapodnak. Szerinte a terv a pekingi magyar nagykövetség, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének „messzemenő támogatását” is élvezi. Utóbbinak az elnöke Demján, akinek a cége a parlagon fekvő terület beépítésével mentesül az évi több tízmillió forintos telekadó-fizetési kötelezettség alól, helyette több száz milliós bérleti díjra tehet szert. Négyzetméterenként mindössze ezerforintos bérleti díjjal számolva havonta 70 millió, azaz évi 840 millió forintos bevételt hozhat a MAPÜ. Összehasonlításképpen: a szomszédos Asia Centerben tízezer forint az átlagos bérleti díj.

A tavaly ősszel az önkormányzathoz beadott tervek szerint több, csaknem fél kilométeres sorban kétszintes konténerek épülnének, a sorok közt ötméteres, murvás közlekedőkkel. Az azóta elutasított tervekben 2500 eladóhelyhez csupán 16 mobil illemhely társult volna. Ezt a számot Kovács szerint azóta növelték, a burkolat szilárd lesz, közművesítik is az ingatlant, és az első ütemben csak 500 árusítóhely épül fel. A „pejoratív” konténer szót pedig nem is szereti a MAPÜ: „vadonatúj, kimondottan ebből a célból készített, előre gyártott elemekből álló építményekről beszélünk” – fogalmazott Kovács. A kereskedelmi egységek mellett lennének bőséggel szórakoztató- és vendéglátóhelyek, gyermekmegőrző, játszótér, színpad, pénzváltók, adóhatósági iroda és rendőrőrs is – sorolta a pozitívumokat.

 „Ez maga a minősített borzalom, az első eső után sártenger lesz, középkori körülmények, szemétdomb és bűnözés. Megrázó ez az igénytelenség” – fakadt ki a HVG-nek a polgármester, hozzátéve: „én Demján Sándort szeretném megmenteni ettől a szégyentől”. László Tamás szerint a józsefvárosi piacon megszokott, ellenőrizhetetlen kereskedelmet a kínai diplomácia sem támogatja, holott tartja magát a feltételezés, hogy az árusok arról a területről költöznének át.

A beruházó tavaly ősszel kérelmezte ugyan az építési engedélyt, ám válaszul az önkormányzat összesen több mint 50 millió forint eljárási illetéket vetett ki, a bódékat külön-külön számolva. A cég ezt nem fizette be, és valószínűleg nem is fogja, hiszen – mint Kovács László közölte – a mobil egységek telepítéséhez nincs is szükség építési engedélyre. Mindössze működési engedély szükséges hozzájuk, ha a szakhatóságok megadják a hozzájárulásokat. Tavaly ősszel el is kezdték a tereprendezést: az ingatlant néhány hét alatt megtisztították az évtizedek során felgyülemlett szeméttől, és elegyengették a földet. A beruházástól idegenkedő lakosságot azzal igyekeznek megnyugtatni, hogy a világ első pop-up bevásárlóközpontjaként, szintén konténerekből összerakott londoni Boxpark Shoreditch és a berlini Platoon Kunsthalle elnevezésű kortárs művészeti intézmények fotóit mutogatják.

„Csak azt felejtették el közölni, hogy ezek a »példák« legfeljebb néhány tucat modulból állnak, nem több ezer acélbódéból” – mutatott rá a HVG-nek Kecskés Egon, a tavaly sebtében toborzott Élhetőbb Újpalotáért Egyesület nevű civil csoportosulás vezetője. A kiszemelt ingatlan közvetlen szomszédságában, a Szilaspark lakóparkban nagyjából kétezren élnek, a Szentmihályi út túloldalán lévő panelházakban pedig vagy negyvenezren. Ők attól tartanak, hogy a kerületet a „primitív” körülmények között működő piac megbélyegzi, az ingatlanállomány elértéktelenedik, az amúgy sem túl jó közbiztonság tovább romlik. Így mindenfajta ellenállásra készek. „Nyolc autóval egyszerűen leblokkolhatjuk a közeli csomópontot” – illusztrálta az elszántságot Kecskés. A polgármester pedig jogi megoldást keres: vagy változtatási tilalmat rendel el a kerület, vagy annak országgyűlési képviselőjeként – frakciója bevett gyakorlatához igazodva – módosító indítványt nyújt be a plázastoptörvényhez, sőt népszavazás kezdeményezését is fontolgatja. Egy helyi rendeletben máris sebtében maximálták az egy telken elhelyezhető konténerek számát.

A felbőszült lakók abban is reménykedhetnek, hogy a Négy Tigris elnevezésű józsefvárosi piacot aligha számolják fel egyhamar. Mert bár ez idestova egy évtizede napirenden van, eddig mindig belátták a politikusok, hogy az olcsó kínálat mérsékli a szociális feszültségeket. A ma már évente százmilliárd forint körüli forgalmú piac bezárásáról tavaly újra felröppentek a hírek, kiderült ugyanis, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedéséhez új zöld területekre van szükség. Az egykori MÁV-parcellákat így az önkormányzat kapná meg, amely 150 napos határidővel felmondhatná a bérleti szerződéseket. „A felmondáshoz, illetve a kiürítéshez szükséges lépésekről a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal egyeztetést folytat a MÁV Zrt.” – vázolták a tények állását a HVG-nek az önkormányzatnál.

Más kérdés, hogy a Kőbányai út túloldalán, az egykori Ganz-telepen is elszaporodtak az utóbbi időben az ázsiai árusok. Ezt a magánkézben lévő területet pedig aligha tudja kiüríteni a kerület, avagy a feketegazdaság felszámolására törekvő kormányzat.

A toborzás viszont már ezen a részen is elkezdődött: az árusokat állítólag sorra csábítják, hogy kedvező anyagi feltételekkel nyissanak üzletet a főváros második legnagyobb, újpalotai lakótelepe közelében.