Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az ítélet szerint a tagállamok kötelesek ugyan előírni, hogy minden gépjármű tulajdonosa kössön felelősségbiztosítást, és egy olyan szervezetet is létre kell hozniuk, amely megtéríti az azonosítatlan vagy nem biztosított járművek által okozott kárt, de az uniós jog értelmében ennek nem kell kiterjednie arra, ha olyan gépjármű okozza a kárt, amely rendelkezik érvényes biztosítással, de a biztosító időközben fizetésképtelenné válik.
Miután a MÁV ÁBE 2008-ban csődbe ment, kiderült, hogy nem lesz képes teljesíteni az ügyfelei és más biztosítók felé fennálló fizetési kötelezettségeit. Így a biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelek azzal voltak kénytelenek szembenézni, hogy az általuk másoknak okozott károkat a biztosító nem téríti meg, noha érvényes, kifizetett biztosításuk volt, hanem azokat saját maguknak kell kifizetniük.
Az uniós jog által kötelezően létrehozandó alap, amely az ismeretlen vagy nem biztosított járművek által okozott károkat hivatott megtéríteni, már akkor is létezett Magyarországon, a károsultak pedig azt szerették volna kimondatni az Európai Bírósággal, hogy Magyarország nem jól ültette át saját jogrendjébe az uniós jogot, mert szerintük az uniós irányelv értelmében ennek az alapnak az általuk okozott kárt is meg kellett volna térítenie, de a bírósági ítélet szerint erről nincs szó.
Az ítéletről szóló közleményben az Európai Bíróság mindazonáltal arra is kitér, hogy 2010. január 1-jétől Magyarországon már olyan garanciaalap is létezik, amelynek célja, hogy fedezze azokat a károkat, amelyeket felszámolás alatt álló biztosítók ügyfelei okoznak, de ebben az ügyben ez nem vehető igénybe.
