A Magyar Nemzet szerint fellélegezhettek az idén a sertéstartók, az első negyedéves adatok alapján ugyanis jelentősen csökkent az importnyomás az ágazatban, javultak a kiviteli lehetőségek. Az agrárgazdasági kutatóintézet adatai alapján közlik: az idén az első negyedévben 53 százalékkal több sertést szállítottak ki Magyarországról, mint egy éve, miközben a behozatal 22 százalékkal csökkent. Így az élő sertések külkereskedelmének egyenlege a tavaly első három havi 3 millió eurós hiányról, 11 millió eurós többletre változott. A lap megjegyzi: ez azért is fontos, mert az elmúlt években a magas import arányával magyarázták a hazai sertés árának csökkenését, illetve a hízólétszám drasztikus visszaesését.

A Coface hitelbiztosító cég legfrissebb elemzése ugyanakkor arról ír, nagy gondokkal küzd a magyar húsipar, elsősorban a sertéságazat. Mint írják, a sertéságazat válságát jelzi, hogy az elmúlt egy évben három nagy tradicionális hazai húsipari szereplő (a kapuvári húsüzem, a Gyulai Húskombinát és a Pápai Hús 1913) is csőd-, illetve felszámolási eljárás alá került. Például a kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá minősített, a pápai önkormányzattól áprilisban 1,3 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz jutó Pápai Hús ez év július 9-én kért csődeljárást saját maga ellen.

A sertéságazatot a kormány látható módon kiemelten kezeli, de az állami segítségnyújtás sem feltétlenül garantálja a sikert - állítja az elemzés. Az viszont kétségtelen - jegyzik meg a szakértők -, hogy a kormányzati források szükségesek, mert a sertéságazat, tágabban véve pedig az egész magyar húsipar komoly gondokkal küzd. A Coface szakértői szerint a csalás "melegágyának" számító 27 százalékos áfakulcs csak egy a sok probléma közül, sok cégnél gondot okoz a hatékonyság hiánya is. A magyar vágóhidak sok esetben az elmaradt fejlesztések miatt korszerűtlenné váltak, ami újabb versenyhátrányt eredményezett számukra.