Hónapról hónapra él a magyar

Az elmúlt tíz évben nem volt olyan kevés embernek megtakarítása Magyarországon, mint az idei év első felében - állítja a GfK Hungária a Retail Banking Monitor felmérésének adataira alapozva. A felmérés szerint a hazai lakosság 15 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, ami alulmúlja a 2008-2010 közötti válságos időszak megtakarítási arányszámait is.

A lakosság 85 százalékának még kisebb válsághelyzetek áthidalására alkalmas félretett pénze sincsen. Azt ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint jobb a lakosság nettó vagyonának alakulása, mivel sokat fizettünk vissza a hiteleinkből. A fentiek ugyanakkor azzal is járnak, hogy nő a vagyoni egyenlőtlenség.

A megtakarítókra az jellemző, hogy a felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban képesek, illetve hajlandóak banki megtakarításokat képezni - körükben 40 százalék rendelkezik valamilyen megtakarítással. Emellett az 50 éven felüliek, a Budapesten vagy nagyvárosokban élők, illetve a magasabb jövedelműek is az átlagnál jobban megtakarítók.

A váratlan kiadásokra való felkészülés továbbra is a legfontosabb a hazai lakosság számára, sok család kénytelen felkészülni a megugró törlesztőrészletek vagy a munkahely elvesztéséből adódó pénzügyi sokk ellensúlyozására. A gyerekek jövőjére vagy a nyugodt nyugdíjas évekre továbbra is kevesebben tudnak spórolni, de a célok fontossága kismértékben növekedett is 2011 óta, azaz többen tudnak félretenni e célból.

A gazdasági válság hatására az autó-, illetve lakásvásárlás, felújítási vagy üdülési célú megtakarítások szorultak vissza az utóbbi években, de kevesebben gondolhattak arra is, hogy műszaki cikk vásárlása céljából tegyenek pénzt félre. A fogyasztói bizalom növekedésére utalhat azonban, hogy az utazás, illetve üdülési cél növekedését lehet látni a felmérés alapján az utóbbi években, az autóvásárlás céljából megtakarítók aránya, ha minimálisan is, de növekedett.