Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az APA csütörtökön kiadott jelentésében egy neve elhallgatását kérő, magas rangú Mol-illetékesre hivatkozott. A magyar forrás közlése szerint mindazonáltal nem került le a napirendről az INA többségi részvénycsomagjának átvétele. A horvát államnak jelenleg 44 százalékos tulajdonrésze van az INA-ban.
A két legnagyobb INA-részvényes közötti viszony mindig is feszült volt – írta az APA. Jóllehet a Molnak nincs többségi részesedése a horvát olajipari vállalatban, egy 2009-es részvényesi megállapodás mégis ellenőrző szerepet biztosít számára. Horvátországban ezt a megállapodást sokan jogtalannak tekintik, amely az ország eddigi legnagyobb korrupciós bírósági eljárásához vezetett. Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt egy bíróság kenőpénz elfogadása miatt nem jogerősen többévi börtönbüntetésre ítélte.
A vádak szerint Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója 10 millió eurót fizetett Sanadernek. A Mol és Hernádi visszautasította a vádat. A horvát államügyészség azonban tovább vizsgálódik, és azzal fenyegetőzött, hogy Hernádit nemzetközi elfogatóparanccsal állíttatja elő, amennyiben a Mol-vezér önként nem hajlandó vallomást tenni.
A Mol 2010-ben azt tervezte, hogy a zágrábi tőzsdén megvásárolja az INA-részvények többségét, de az akkori konzervatív horvát kormány ezt megakadályozta. A horvát nyugdíjalapok azonban a Mol által ígért, részvényenként 2800 kunás (1 kuna mintegy 40 forint) ár helyett magasabbat ajánlottak, és ezzel a Mol részvényszerzése kútba esett. A horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) többször felfüggesztette a tőzsdén az INA-részvények kereskedelmét, és a Molt "piaci manipulációval" vádolta, amiért az a horvát cég átvételére irányuló szándékát nem tette egyértelművé.
A Mollal a jelenlegi balközép horvát kormány is nagymértékben elégedetlen. Slavko Linic pénzügyminiszter azt vetette a magyarok szemére, hogy nem akarnak beruházni az INA-ba, amelyet a Mol jelentéktelen lerakatává szeretnének lefokozni. Bírálta a magyar nagyvállalatot amiatt, hogy elmaradtak a beruházások, többek között a sziszeki (Sisak) finomítóban.
A horvát kormány szeretné megváltoztatni a Mollal kötött részvényesi szerződést. E célból felállítanának egy politikusokból és szakértőkből álló tárgyalódelegációt – írta az osztrák hírügynökség.
Az APA-nak nyilatkozó illetékes szerint a sziszeki finomító "gazdasági és környezetvédelmi szempontból katasztrófa", vesztesége évente "magas kétszámjegyű milliókra rúg". Azért tartják életben, mert a finomító az egykori iparvárosban fontos szerepet játszik. A Mol azt tervezte, hogy 200 millió eurót fektet be a rijekai (Fiume) finomítóba, de ezt a szándékát politikai síkon akadályozzák – állította a magyar forrás. Elmondta, miközben az együttműködés a vállalatvezetés szintjén jól működik, magasabb szinten úgy zajlanak az ügyek, mint "egy óvodában". Elismerte ugyanakkor, hogy a Mol a múltban hibákat is elkövetett.
Az APA szerint a Mol azzal is érvel, hogy a délkelet-európai kőolajpiacot nem szabad átengedni az orosz nagyvállalatoknak. Az Európai Bizottság hasonló állásponton van. Ha azonban Horvátország nem hajlandó kompromisszumra, a Mol kénytelen lesz INA-részesedését eladni, szükség esetén az oroszoknak – közölte a hírügynökség.
Szollár Domokos, a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója az MTI-vel közölte, a társaság szóbeszédet nem kommentál. Általánosságban kifejtette, a Mol évek óta abban érdekelt, hogy megoldást találjon a meglévő vitás ügyekben, kérdésekben. Így van ez most is, rendezni kívánjuk közös ügyeinket, de ésszerű határidőn belül – tette hozzá.
A Mol olajipari társaság 49,1 százalékos tulajdonában álló INA-csoport értékesítési árbevétele 13,3 milliárd kuna volt az idén az első hat hónapban, 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, amit a romló makrogazdasági körülményekkel magyaráz a cég. Eközben a társaság 443 millió kuna nettó nyereséget ért el 2013 első félévében, több mint négyszeresét a 2012 első félévinek. Ugyanakkor az első féléves EBIDTA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 21 százalékkal csökkent, 1,75 milliárd kunát tett ki.
