Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az APA csütörtökön kiadott jelentésében egy neve elhallgatását kérő, magas rangú Mol-illetékesre hivatkozott. A magyar forrás közlése szerint mindazonáltal nem került le a napirendről az INA többségi részvénycsomagjának átvétele. A horvát államnak jelenleg 44 százalékos tulajdonrésze van az INA-ban.
A két legnagyobb INA-részvényes közötti viszony mindig is feszült volt – írta az APA. Jóllehet a Molnak nincs többségi részesedése a horvát olajipari vállalatban, egy 2009-es részvényesi megállapodás mégis ellenőrző szerepet biztosít számára. Horvátországban ezt a megállapodást sokan jogtalannak tekintik, amely az ország eddigi legnagyobb korrupciós bírósági eljárásához vezetett. Ivo Sanader korábbi horvát miniszterelnököt egy bíróság kenőpénz elfogadása miatt nem jogerősen többévi börtönbüntetésre ítélte.
A vádak szerint Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója 10 millió eurót fizetett Sanadernek. A Mol és Hernádi visszautasította a vádat. A horvát államügyészség azonban tovább vizsgálódik, és azzal fenyegetőzött, hogy Hernádit nemzetközi elfogatóparanccsal állíttatja elő, amennyiben a Mol-vezér önként nem hajlandó vallomást tenni.
A Mol 2010-ben azt tervezte, hogy a zágrábi tőzsdén megvásárolja az INA-részvények többségét, de az akkori konzervatív horvát kormány ezt megakadályozta. A horvát nyugdíjalapok azonban a Mol által ígért, részvényenként 2800 kunás (1 kuna mintegy 40 forint) ár helyett magasabbat ajánlottak, és ezzel a Mol részvényszerzése kútba esett. A horvát pénzügyi felügyelet (HANFA) többször felfüggesztette a tőzsdén az INA-részvények kereskedelmét, és a Molt "piaci manipulációval" vádolta, amiért az a horvát cég átvételére irányuló szándékát nem tette egyértelművé.
A Mollal a jelenlegi balközép horvát kormány is nagymértékben elégedetlen. Slavko Linic pénzügyminiszter azt vetette a magyarok szemére, hogy nem akarnak beruházni az INA-ba, amelyet a Mol jelentéktelen lerakatává szeretnének lefokozni. Bírálta a magyar nagyvállalatot amiatt, hogy elmaradtak a beruházások, többek között a sziszeki (Sisak) finomítóban.
A horvát kormány szeretné megváltoztatni a Mollal kötött részvényesi szerződést. E célból felállítanának egy politikusokból és szakértőkből álló tárgyalódelegációt – írta az osztrák hírügynökség.
Az APA-nak nyilatkozó illetékes szerint a sziszeki finomító "gazdasági és környezetvédelmi szempontból katasztrófa", vesztesége évente "magas kétszámjegyű milliókra rúg". Azért tartják életben, mert a finomító az egykori iparvárosban fontos szerepet játszik. A Mol azt tervezte, hogy 200 millió eurót fektet be a rijekai (Fiume) finomítóba, de ezt a szándékát politikai síkon akadályozzák – állította a magyar forrás. Elmondta, miközben az együttműködés a vállalatvezetés szintjén jól működik, magasabb szinten úgy zajlanak az ügyek, mint "egy óvodában". Elismerte ugyanakkor, hogy a Mol a múltban hibákat is elkövetett.
Az APA szerint a Mol azzal is érvel, hogy a délkelet-európai kőolajpiacot nem szabad átengedni az orosz nagyvállalatoknak. Az Európai Bizottság hasonló állásponton van. Ha azonban Horvátország nem hajlandó kompromisszumra, a Mol kénytelen lesz INA-részesedését eladni, szükség esetén az oroszoknak – közölte a hírügynökség.
Szollár Domokos, a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója az MTI-vel közölte, a társaság szóbeszédet nem kommentál. Általánosságban kifejtette, a Mol évek óta abban érdekelt, hogy megoldást találjon a meglévő vitás ügyekben, kérdésekben. Így van ez most is, rendezni kívánjuk közös ügyeinket, de ésszerű határidőn belül – tette hozzá.
A Mol olajipari társaság 49,1 százalékos tulajdonában álló INA-csoport értékesítési árbevétele 13,3 milliárd kuna volt az idén az első hat hónapban, 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, amit a romló makrogazdasági körülményekkel magyaráz a cég. Eközben a társaság 443 millió kuna nettó nyereséget ért el 2013 első félévében, több mint négyszeresét a 2012 első félévinek. Ugyanakkor az első féléves EBIDTA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 21 százalékkal csökkent, 1,75 milliárd kunát tett ki.
