Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A civil érdekképviselettel, valamint a Magyar Bankszövetséggel történt egyeztetések során körvonalazódott, hogy "valószínű, olyan megoldást kell alkalmazni, amely valamilyen módon forintosítja ezeket a hiteleket" – közölte a miniszter.
Varga Mihály szerint a kormányváltáskor több mint 730 ezer jelzálog alapú devizahiteles volt Magyarországon, az elmúlt években a végtörlesztéssel, az árfolyamgát bevezetésével, a Nemzeti Eszközkezelő elindításával, illetve a különböző banki ügyfélsegítő programokkal 488 ezer embernek sikerült valamilyen segítséget adni.
Emlékeztetett arra, hogy a kormány úgy döntött, a jelzálog alapú devizahitelt ki kell vezetni a piacról, mert rossz termék, és szeretnének segíteni azoknak az embereknek, akiket az eddigi megoldások nem értek el.
Arra kell valamilyen megoldást találni, hogy az időközben jelentősen megváltozott árfolyamot és "a hektikusan változó kamatszintet megpróbáljuk valamilyen módon fixálni" – jelezte Varga Mihály, hozzátéve, hogy erre is vannak európai példák, például a kamatszint rögzítése egy plusz-mínusz sávban.
Az érintettekről azt mondta, az elsőszámú kedvezményezettek azok lehetnek, akik lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt vettek fel, de azok nem, akik szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel. "Ezen hitelek kivezetése máshogyan történhet majd meg" – fűzte hozzá Varga Mihály. Vannak, akik befektetési céllal vásároltak lakást, rajtuk "nem tudunk segíteni" – mondta Varga Mihály.
Az egyeztetéseken arról még nem volt szó, hogy a bankok mekkora terhet tudnak elviselni, a tehermegosztás nem került szóba. Varga szerint a tárgyalásokon neki – az állam mellett – nemcsak az érintett hiteleseket, hanem azokat az embereket is képviselnie kell, akik semmilyen hitelt vagy csak forinthitelt vettek fel.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet majd kiszűrni azokat, akik tudnák fizetni hitelüket, mégis az állami segítségre várnak, Varga Mihály leszögezte: "a hitelt mindenkinek fizetnie kell", csak azokon tudnak és akarnak segíteni, akik a rossz szerződések, a rossz termék miatt kerültek nehéz helyzetbe.
A miniszter jelezte, kapkodni nem kell, de megoldást kell találni, legkésőbb őszre el kell készülnie egy megoldási javaslatnak. Mivel a jövő évi költségvetésről szóló törvényt szeptember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlésnek, addigra fel kell mérni azt, hogy egy ilyen segítő program mennyibe kerülhet az államnak.
A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetéséről Varga Mihály elmondta: 2,2 milliárd eurót kell visszatörleszteni az IMF-nek; erre rendelkezésre áll a fedezet, több forrása is van a visszafizetésnek, és biztonságos tartalék is marad.
Varga Mihály azt mondta, az, hogy a magyar kormány az elmúlt három évben el tudott jutni idáig, törleszti a 2008-ban az előző kormány által felvett hitelt, és még jelentős tartalékai is maradnak, azt jelenti, helyes irányba indultak el. Jelezte: az előtörlesztéssel, a rendelkezésre állási díj és a kamatszolgálat megtakarításával körülbelül 5 milliárd forintot nyer az ország.
