A szakember a lap hétfői számában közölt interjúban elmondta: a magyar államadósság GDP-arányos szintje a fejlett európai államokéhoz hasonló, az EU 27 átlagánál kis mértékben alacsonyabb, a gazdaságilag versenytársnak tekinthető közép-kelet-európai országokhoz képest azonban jóval magasabb. 

Beszélt arról is, hogy az első negyedévben egyrészt a finanszírozási tartalék képzése miatt, másrészt a forint árfolyamának romlása miatt nőtt az államadósság.

Az első negyedévi csaknem 1000 milliárdos tehernövekedésből 400 milliárd forint árfolyam-különbözet volt, amely a forint átmeneti, március végi gyengülése miatt keletkezett. Június végére azonban a megerősödő árfolyam hatására ez a különbözet 120 milliárdra mérséklődött. 

A maradék 600 milliárd forint adósságnövekedés a nettó, azaz a negyedéves lejáratokat meghaladó mértékű állampapír-kibocsátás eredménye, az adósságkezelő ugyanis a kedvező piaci helyzetre reagálva előfinanszírozta a később lejáró adósságokat. 

Az IMF-előtörlesztés rövid távon, átmenetileg mintegy 700 milliárd forinttal csökkenti az államadósságot és annak GDP-hez mért arányát is 2,2 százalékkal. Ennek hatására – viszonylag erős forintárfolyam mellett – várhatóan ismét 80 százalék alá csökken a harmadik negyedévben az adósságráta. A szakember szerint, ha a gazdaság megfelelően növekszik, akkor az év végére a 2012. év végi szint (79,2 százalék) alatt alakulhat az adósságráta.