Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Korábban általánosan elfogadott volt, hogy a bankokra külön törvény vonatkozik, a polgári jogszabályok számonkérésére a hitelintézeti jogászok csak legyintettek. Ezt nem teszik többé, a Kúria döntései egyértelműsítették, hogy bizony a bankoknak is komolyan kell venniük a Ptk-t. Azonban szinte egyáltalán nincs eljárás biztosító ellen, például amiért időközben jelentősen és ügyfele számára hátrányosan változtatta a feltételeket. A válság előtt például kedvelt konstrukció volt, hogy a hitelfelvevő a kamatot és kezelési költséget a banknak, a tőkerészt pedig a biztosítónak fizette, aki a pénzt egy alapba helyezte el. Az elképzelés szerint az alap hozama szépen lecsökkentette volna a tartozást, azonban a pénzügyi válság által jócskán megtépázott befektetéseknél, szinte minden esetben óriásit bukott az adós, aki most a bankot hibáztatja. Nem érti, mitől lett jóval magasabb a tőketartozása, ami után így persze a kamat és a kezelési költség is megugrott – írja Az én pénzem pénzügyi portál.
Egy konkrét példa szerint 2009 júliusával kezdődően megemelték az alapok közötti váltási költséget egy ügyfél szerződésében a megállapodott 11 euróról 30 euróra. Rá egy évre pedig már az átváltott összeg 0,5 százalékára növelték ezt a kiadást. Ez esetenként már több százszoros drágítás, egyoldalúan végrehajtva. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt korábban rendre elbuktak a biztosítói befektetéseket kifogásoló ügyfelek, azonban most már látszik, hogy a biztosítói szerződések megítélésénél – ahogy korábban a bankoknál – is felbukkant a Ptk.
