Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Miközben idehaza azt továbbra sem lehet tudni, hogy milyen keretszámokkal gondolja milyen módon megvalósítani a kormány a három éve elfogadott magyar energiastratégiát, Szerbia is felfedte a lapjait. A belgrádi kormány 9 milliárd eurós fejlesztési pakkot fog befektetni a villamos energia ágazatba 2030-ig annak érdekében, hogy a rendszere rugalmasabb, fejlettebb és a modern kor igényeinek jobban megfelelővé válhasson. Ez derül ki abból a tervezetből, amit a belgrádi energiaügyi minisztérium hozott nyilvánosságra.
A b92.net olvasata szerint a projektekre lebontott elképzelés sarokpontjai: 2020-ig 350, 2025-ig 700 megawatt szénerőmű megépítése, vízierőmű építése "Bistrica" Limában, és 2020-ig 450 MW CHP gáz kapacitás rendszerbe állítása. Szerbia a legtöbb projektet külföldi partnerekkel vegyes vállalatok formájában tervezi megvalósítani.
Pirkad Szerbiában (a kép illusztráció)
Stiller Ákos
A legnagyobb beruházásokra 2020 után kerülhet sor; az 5,3 milliárd eurós tervezett keretben benne van a 200 millió eurós vízenergia-hasznosítási modernizációs programtól a 2,3 milliárdba kerülő megújló energiás csomagon, és a 634 m illió eurós hőerűműkorszerűsítési projekteken át a 200 millió eurós átviteli rendszeri modernizációüig és az 500 millió eurós elosztási rendszer korszerűsítésig egy sor olyan tétel, amitől összességében Szerbia azt várja, hogy a kiöregedő erőművei helyére 2020-as években már 27 százalékban megújuló energiát hasznosító erőműveket állíthat.
Az augusztus 16-án nyilvánossá tett elképzelésekről a szerb kormányzat nyilvános konzultációt tart, a szerb energia stratégiát október 11-ig lehet véleményezni.
