A Magyar Nemzeti Bank múlt héten indított cikksorozatának harmadik, hétfőn közzétett részében több javaslatot is felvetett az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene. 

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője az MTI-nek elfogadhatónak nevezte a javaslatot, amely érdemi segítséget, számításai szerint évi 120-150 milliárdos megtakarítást jelenthetne az adósoknak. A terhet megoszthatná a költségvetés és a bankrendszer, a fogyasztás bővülhetne, ami akár 0,2 százalékponttal is gyorsíthatná a GDP növekedését - mondta.

Az elemző kedvezőnek nevezte, hogy a javaslat értelmében nem csak a lakáshitelesek járhatnának jól, hanem a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek is, hiszen az árfolyamgátat mindkét csoport választhatta. Úgy vélte, ahhoz, hogy a probléma valóban véglegesen megszűnjön, lazítani kellene az árfolyamgát meglévő korlátain. Példaként a 20 millió forintos hitelösszeg megemelésének lehetőségét említette.

Célszerűnek nevezte az MNB bevonását az új programba, úgy vélte: a jegybanknál árfolyamnyereség is keletkezhet, ha a bankok a devizatartalék terhére váltanák át a forintot devizára, ezt a nyereséget pedig vissza lehetne forgatni a programba. Suppan Gergely szerint a jelenlegi terheknél évente 30-40 milliárddal több költség kezelhető a bankrendszerben, különösen, ha a terhek egy részét az állam vállalja át. A költségekből 10-20 milliárd átvállalása nem borítaná meg a költségvetést, ráadásul pár év múlva ez a teher akár érezhetően csökkenhet is a magasabb GDP, az alacsonyabb országkockázati-felár és az erősebb árfolyamnak köszönhetően - mondta.

Egyben a bankrendszer számára pozitív hatás lenne, hogy az intézkedés megállíthatná a nemfizető állomány növekedését, javítaná a hitelportfolió minőségét, és így céltartatlékok felszabadítását is lehetővé tenné. Számításai szerint az adósoknak évi 120-150 milliárd forintos megtakarítást jelentene az MNB javaslata, ez a GDP 0,4-0,5 százaléka. Ha ennek csak a felét fogyasztásra fordítják, az 0,2 százalékkal gyorsíthatja a GDP-bővülést - tette hozzá.

Óvatosabban fogalmazott Balatoni András, az ING Bank elemzője. Elismerte ugyan, hogy a javaslat jelentős engedmény lenne a jelenleg fizető adósoknak, és kevésbé jelentene nagy terhet, mint a végtörlesztés, ám úgy vélte, hogy szembe megy a kormányzati kommunikációval.

A kormány egyértelművé tette: úgy szeretne segíteni a devizahiteleseken, hogy azok ne járjanak jobban, mint a forintban eladósodottak - emlékeztetett. Úgy vélte, hogy ezzel szemben a javaslat - a részletek ismerete nélkül - a futamidő teljes hosszában lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozná a svájci frankban eladósodottakat.

Az sem teljesen egyértelmű az elemző szerint, hogy a Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató által írt cikkek a jegybank hivatalos véleményének tekinthetők-e. Főleg azt figyelembe véve, hogy a jegybank az információk szerint nem vesz részt a kormány és a bankszövetség között folyó egyeztetésen, tehát külső szemlélőként fogalmaz meg javaslatokat - hívta fel a figyelmet.