Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A bevándorlásra és a bevándorlókra számos országban ferde szemmel néznek, mondván betolakodnak, olcsón dolgoznak, így lenyomják a béreket és munkanélküliségbe taszítják az "őslakosokat". Két közgazdász kutató, Mette Foged és Giovanni Peri azonban bebizonyította, hogy ennek az előítéletnek pont az ellenkezője az igaz, vagyis a bevándorlás kimondottan hasznos a fogadó ország számára– írja a Pénzügyi Szemle Online blogja.
A kutatók a dán munkaerőpiacot vizsgálták az 1991-2008-as időszakban, melyet erőteljes bevándorlás jellemzett, ideális helyszínt szolgáltatva ezzel a részletes kutatásoknak. Az eredmények saját bevallásuk szerint a kutatókat is meglepték, a részletes adatokból világosan látszik, hogy a nagyfokú bevándorlásnak – a bevándorlók döntő többsége fiatal, képzetlen munkavállaló volt – szinte semmilyen negatív hatás nem volt sem a helyiek bérszínvonalára, sem pedig a foglalkoztatottságára.
Sőt, a képzetlen munkavállalók bevándorlása az esetek többségében jótékonyan hatott a helyek munkaerőpiaci mobilitására, akik érezve az erősödő versenyt gyakran váltottak munkahelyet, sőt képezték tovább magukat és helyezkedtek el magasabban kvalifikált munkahelyeken. Az alacsonyan képzett helyi munkavállalók körében nem csökkent a munkanélküliség, sőt, a foglalkoztatás még emelkedett is, a bérek pedig kimutathatóan nőttek. A képzett helyiek ugyancsak jól jártak a bevándorlással, ők is számottevő béremelkedést realizálhattak rövid távon, ez a többlet hosszabb távon ugyanakkor némileg csökkent. A versenyszférában – különösen a szolgáltatószektorban – tehát felpezsdült a gazdaság. Egyedül a közszféra alacsonyan kvalifikált állásaiból szorították ki a helyieket.
