Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
"Véleményem szerint, amennyiben következetesen kitartanak a követett irány mellett, akkor nem lesz szükségük rá (a segélycsomagra). Mindaddig, amíg Szlovénia maga is azt mondja, hogy nincs rá szüksége, támogatnunk kell ebben" – fogalmazott Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.
"Bízunk benne, hogy Szlovénia megteszi a szükséges lépéseket" – mondta Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup elnöke. Az Eurogroup azonban továbbra is nyomást gyakorol a ljubljanai kormányra a bankrendszer pénzügyi problémáinak mihamarabbi rendezése érdekében. "A strukturális reformok, az adópolitika és a pénzügyi rendszer szanálása terén még van bőven tennivaló" – tette hozzá Olli Rehn monetáris és gazdasági ügyekért felelős uniós biztos.
Az államcsőd veszélyével azonban fokozottan kell számolni, ha recesszió következik be az országban. Ebben az esetben Szlovénia lenne a hatodik euróövezeti ország, amelyik kénytelen igénybe venni az euróövezeti mentőalap támogatását.
Szlovénia egy héttel ezelőtt két kereskedelmi bankot volt kénytelen bezárni az Európai Bizottság engedélyével. Elemzők azonban attól tartanak, hogy ez csak a kezdet. Többen 7,5 milliárd eurós hiányösszegről beszélnek, ami az ország bruttó hazai terméke egyötödének felel meg. Uniós diplomaták értesülése szerint az Európai Központi Bank a piacok megnyugtatása és egy cipruséhoz hasonló helyzet kialakulásának elkerülése érdekében azt szeretné elérni, hogy Szlovénia támogatást kérjen az ESM európai stabilitás mechanizmustól.
A szlovén kormány viszont nem kér a külföld támogatásból. "Van elég pénzünk, megfelelően el vagyunk látva" – jelentette ki Uros Cufer szlovén pénzügyminiszter.
Az egykori jugoszláv tagállam, a kétmilliós Szlovénia 2004 óta tagja az EU-nak és 2007-ben vezette be az eurót.
