Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az államadósságok korát éljük, melynek jellemzője, hogy az európai országok egy jelentős részében komoly gondokat okoz a költségvetési hiányok lefaragása, az államadósságok fenntartható pályára terelése, továbbá a közpénzügyek rendbe tételének gazdasági növekedést lassító hatása. De vajon milyen mértékben lassítja a GDP növekedési ütemét az államadósság növekedése? – teszi fel a kérdést a Pénzügyi Szemle Online blogja.
Szabó Zsolt, a Magyar Fejlesztési Bank főmunkatársának tanulmánya arra világít rá, hogy nagyon is húsba vágók a magas államadósság negatív hatásai, az EU27 országainak legfrissebb adatai lapaján ugyanis kimutatható, hogy a GDP-arányos államadósság ráta egy százalékpontos emelkedése átlagosan mintegy 0,027 százalékponttal veti vissza a gazdasági növekedés ütemét.
Az gondolhatjuk, hogy első ránézésre ez a 0,027 százalékpont nem is olyan vészes, a kutató azonban rögtön hozzáteszi, hogy a 2004-ben vagy azt követően csatlakozott országok esetében – mint amilyen Magyarország – ez az összefüggés már 0,041 százalékpontot mutat. Vagyis, egy "új" EU-tag esetében az államadósság 10 százalékpontos emelkedése már 0,41 százalékponttal csökkenti a gazdasági növekedés ütemét, évi 0,41 százalékpontos GDP-kiesés pedig hosszabb távon már igencsak komoly veszteség.
Az adatokból az látszik, hogy ha egy ország jóval magasabb – akár 20-30 százalékponttal magasabb – államadósságot görget maga előtt, mint a versenytársai, akkor igen komoly hátránnyal kell számolnia a növekedési lehetőségek terén. Ennek az eredménynek a fényében – elsőre úgy tűnik – a gazdaságpolitika egyik legfőbb feladata az kellene hogy legyen, hogy minél gyorsabban lefaragja az államadósságot.
De hogy ne legyen ennyire egyszerű az összefüggés, az MFB kutatója hozzáteszi, hogy az államadósságnak van egy optimális szintje, amely leginkább kedvez a magas szintű gazdasági fejlettség elérésének. Ez az érték pedig ma valahol a GDP 86 százaléka körül lehet a vizsgált országokban, vagyis ezen szint alatt a tervezett megszorítások többet ártanak a gazdaságnak, mint amennyit az alacsonyabb adósságon keresztül használnak. A kutatás az oktatást hozza példának, melynek kapcsán úgy tűnik, hogy ha a gazdaságpolitika az oktatáson spórol, azzal többet árt, mint használ.
Általánosságban igaz tehát, hogy a magas államadósság árt a növekedési kilátásoknak, semmiképp sem szabad ugyanakkor "ész nélkül" megszorítani és adósságot csökkenteni.
