Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A nagy forgalmazók, tehát a nemzetközi konszernek megértéssel fogadták a módosítást, a kisebb forgalmazók azonban élesen tiltakoznak ellene, és azt állítják, hogy a kötelező 20 millió koronás kaució csődbe viszi vállalkozásaikat.
Hasonló véleményt fogalmazott meg a közelmúltban szenátorok egy csoportja is, akik a témában beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz. A testület eddig nem foglalkozott a kérdéssel.
"Úgy látom, hogy a törvénymódosítás a nemzetközi társaságoknak kedvez, mert azok már hosszabb ideje a kisebb üzemanyag-forgalmazók megsemmisítésén dolgoznak. Biztos, hogy politikáról van szó" – nyilatkozta a közszolgálati televízióban Jirí Dusek, aki három üzemanyagtöltő állomást üzemeltet a kelet-csehországi Pardubice mellett.
Ivan Indrácek, a kisebb forgalmazókat tömörítő üzemanyagtöltő állomások szövetségének elnöke szerint rendszeridegen elemről van szó, és hasonló rendszer csupán két vagy három európai országban létezik. "Az adócsalást hatékonyabb módszerekkel is meg lehet előzni. A kaució nagy egyenlőtlenséget hoz létre a piacon, ami káros a piaci verseny számára. A kisebb vállalkozások ezt a terhet nehezen bírják ki" – mondta Indrácek.
A prágai gazdasági sajtó attól tart, hogy áremelkedést vonhat maga után, ha a nagyobb forgalmazók tovább erősítik piaci pozícióikat.
A cseh hatóságok kimutatása szerint körülbelül 1900 cégnek van jelenleg engedélye üzemanyag-forgalmazásra, de a valóságban már évek óta csak 400-500 cég van a piacon. A 20 millió korona a minisztérium szerint egy közepes cég havi forgalmának felel meg.
