A kis- és középvállalkozások cégvezetőinek abszolút többsége (88 százaléka) szerint jövőre növekedni fog a minimálbér összege, sőt 60 százalékuk úgy gondolja, hogy a 100 ezer forintot is meg fogja haladni ennek mértéke. Ez a kormány által becsült jövő évi inflációt már meghaladó, azaz reálbér-emelkedést is jelentene a legalacsonyabb keresetűek körében. A cégvezetők 24 százaléka akár 6 százalékos emelkedést is elképzelhetőnek tart – közölte a Policy Agenda.

A gazdaságkutató intézet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából végzett kutatást a kis- és középvállalati szektor körében arról, hogy mekkora minimálbért várnak és tartanak elfogadhatónak a cégvezetők. A felmérést reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készítették idén szeptember 16-27. között online, illetve telefonos megkérdezéssel.

A kormány is emelni akar

A költségvetés benyújtását követően lassan elkezdődnek a jövő évi minimálbértárgyalások, illetve majd az országos bérajánlásra vonatkozó háromoldalú egyeztetések. A jelenlegi bruttó 98 ezer forintos minimálbér a kormány és a szakszervezetek szándékai szerint is növekszik 2014-ben. A magyar kkv-szektor foglalkoztatja az alkalmazottak kb. 73 százalékát, azaz nagyjából 2 millió munkavállaló életét ez a gazdasági szegmens határozza meg.

Arra a kérdésre, hogy mekkora minimálbért tudnának kigazdálkodni anélkül, hogy az a versenyképességüket érintené, a relatív többség (39 százalék) úgy válaszolt, hogy nem érinti a minimálbér a cégét, mert a dolgozók meghatározó része magasabb keresetű.

Közel ugyanekkora arányban mondták azt a cégvezetők (35 százalék), hogy nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni a jelenlegi adóterhek mellett. A Policy Agenda szerint minél nagyobb a cég árbevétele annál inkább csökken azok száma, akik nem képesek minimálbér-emelést kigazdálkodni. 100 és 500 millió forint közötti árbevételű cégek esetén 54 százalékuk, 500 millió forint felett 55 százalékuk 102 ezer forint feletti minimálbért is „kigazdálkodhatónak” tart.

A Policy Agenda szerint az adatok azt mutatják, hogy a cégvezetők többsége lát lehetőséget arra, hogy a minimálbér terén javuljanak a legalacsonyabb keresetűek jövedelmei. Ugyanakkor azok a kis- és középvállalkozások, amelyek egyébként is komoly nehézségekkel küszködnek, nehezebben lesznek képesek bármekkora bruttó emelést is kigazdálkodni. Alapvetően ez azonban nem bérpolitikai kérdés, hanem a gazdaság ezen szegmensét érintő általános versenyképességi  probléma.

A foglalkoztatói nyugdíj nem jött be

A gazdaságkutató a foglalkoztatói nyugdíjról is megkérdezte a cégeket. Azt találta, hogy a lehetőséget munkaerő-piaci eszközként kezelik. Ebben a konstrukcióban béren kívüli juttatásként lényegében nyugdíj-előtakarékossági programot finanszírozhatnak a munkáltatók, amely kiegészítő lehetőség az állami nyugdíjrendszer mellett. Ugyanakkor nem terjedt el a munkáltatók körében ez a lehetőség, amelyet jól illusztrál, hogy a kkv cégvezetőknek mindössze 32 százaléka hallott erről a lehetőségről.

Csak 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy adtak ilyen béren kívüli juttatást a dolgozóiknak, de közülük 8 százalék azt mondta, hogy a jövőben nem kíván ilyet adni. Ennek egyik oka, hogy a munkáltatók többsége szerint (63 százalék) a dolgozók az azonnal beváltható, levásárolható juttatásokat igénylik a béren kívüli juttatások kapcsán. 20 százalék azt mondta, hogy azért nem lenne igény erre, mert nem is ismerik ezt a lehetőséget, és emiatt bizonytalannak tekinthetik. Egyelőre kisebbségben (17 százalék) vannak azok, akik szerint jó lenne ez a lehetőség, mert erősödik a nyugdíjra való előtakarékosság iránti igény.

A foglalkoztatói nyugdíj egyelőre nem bizonyult sikeresnek, pedig korrekcióval akár alternatívát jelenthetne a megszüntetett korengedményes nyugdíj helyett, amelyet már ettől az évtől nem lehet igénybe venni.