A Nielsen harmadik negyedévi felmérésének eredményei szerint személyes pénzügyi helyzetét a magyar válaszadók 15 százaléka látja kedvezőnek a következő tizenkét hónap során. A munkahelyi kilátásokat 8 százalék ítéli meg jónak vagy kiválónak. A jelenlegi időszakot a megkérdezettek 10 százaléka tartja megfelelőnek arra, hogy megvásárolja, amit szeretne vagy amire szüksége van. A válaszadók 40 százaléka mondta azt a harmadik negyedévben, hogy nem marad szabadon elkölthető pénze, ez az arány megegyezik a második negyedévivel.

Megélhetési költségeinek fedezése után szabadon elkölthető pénzéből vagy annak egy részéből a magyar megkérdezettek legnagyobb hányada, 26 százaléka hiteleket, kölcsönöket törlesztett a harmadik negyedévben. Félretett 20, lakását újította fel vagy rendezte be 19 százalék, új ruházati cikket 18 százalék vett.

Az otthonon kívüli szórakozást 14, új műszaki cikk vásárlását 12, az üdülést 11 százalék említette. Befektetési vagy részvényalapra, illetve nyugdíjalapra a válaszadók 3 százaléka fordított a pénzéből. Az említettek közül majdnem mindenre többen költöttek, mint három hónappal korábban.

Európa harminckét vizsgált országában a megkérdezett fogyasztók átlag 21 százalékának nem marad szabadon elkölthető pénze, miután gondoskodott megélhetéséről. A szabadon elkölthető pénz felhasználási céljai között Európában átlagosan a megtakarítást említették a legtöbben, 34 százalék volt ez az arány.

A közlemény szerint a Nielsen negyedévenként méri fel a fogyasztói bizalmi indexet hatvan országban, köztük Magyarországon. A 0-200 között mozgó mutató 100 pont alatt pesszimizmust jelez, fölötte pedig optimizmust. Világszerte Európában legalacsonyabb az átlag, a harmadik negyedévben 74 pont volt, a második negyedévhez viszonyítva 3 ponttal magasabb.

Európában csak Dánia tartozik az optimista dimenzióba, 103 ponttal. Az élmezőnyben van Svájc 98, Norvégia 96, Németország 92 és Ausztria 87 ponttal.

A lista végén álló 45 pontos Magyarországot közvetlenül Olaszország és Szlovénia előzi meg 47-47 ponttal, aztán Görögország és Horvátország következik 48-48 ponttal. Szerbia mutatója 56, Szlovákiáé 60, Lengyelországé és Romániáé 66-66, Csehországé pedig 72 pont.

A vizsgált hatvan országot magában foglaló globális átlag 94 pont volt, mind a második, mind a harmadik negyedévben. A világranglista élén 120 ponttal Indonézia áll, utána a Fülöp-szigetek, India és Thaiföld következik.