A helyettes államtitkár a tanács megalakulása után az MTI-nek kifejtette: azt tapasztalták, hogy a magyar cégek meglehetősen kishitűek, nem mernek kimenni erre a távoli piacra, nem hiszik, hogy fel tudják venni a versenyt a nyugati és az ázsiai konkurensekkel. Ugyancsak probléma a rövidtávú gondolkodás, a türelmetlenség a kevesebb tapasztalattal rendelkező magyar vállalatok részéről, továbbá az információ és a kapcsolatrendszer hiánya - mondta. 

Kiemelte: a most megalakult üzleti tanács - amelynek rijádi partnerszervezete is hamarosan létrejön - tömöríti azokat a cégeket, amelyek érdeklődnek a szaúdi lehetőségek iránt, vagy már jelen is vannak a piacon, és a közöttük zajló információáramlással remélhetőleg elkerülhetőek lesznek az eddigi nehézségek.

Az elmúlt években a magyar-szaúdi kapcsolatépítésben elért eredmények lehetővé teszik, hogy "optimistán és a sikerbe vetett őszinte hittel" lehessen nyilatkozni a két ország közötti együttműködésről, de az államigazgatás csak a kapcsolati keretet tudja megteremteni, a tényleges siker már a vállalatokon múlik - vélekedett Wintermantel Péter.

Mint mondta, "Szaúd-Arábia nem egy könnyű terep", ugyanakkor hatalmas lehetőségek kínálkoznak az országban. Az olajvagyon miatti "hihetetlen pénzbőség" lehetővé teszi, hogy óriási infrastrukturális és fejlesztési projektekbe fogjanak, amelyekben a magyar cégek technikai fejlettségük, szakértelmük és gyakorlati tapasztalataik révén partnerei lehetnek a szaúdi vállalatoknak - közölte.

Wintermantel Péter megjegyezte: Szaúd-Arábia tavaly 219 milliárd dollárt fordított infrastrukturális fejlesztésekre, 184 milliárd dollárt pedig az egészségügyi, oktatási és szociális hálózat fejlesztésére. Ha az ilyen összegeknek csak egy töredékét magyar vállalatok el tudják hozni, az nagyon jelentős gazdasági eredmény - mutatott rá.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a szaúdi cégek jelen vannak a régió más országaiban, Afrikában és a Távol-Keleten is, és a magyar vállalatok a szaúdi kapcsolatok építésével olyan új piacokat is elérhetnek, amelyekre maguktól aligha tudnának belépni. A magyar cégek pedig hasonlóképpen a szaúdi partnereik közép-európai megjelenését segíthetnék - tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy a magyar-szaúdi kapcsolatok még rövid múltra tekinthetnek vissza, a két ország csak 1995-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlesztésének a miniszterelnök 2001-es látogatása adott nyomatékot, de később, a 2000-es években csak nagyon lassan fejlődött az együttműködés - emlékeztetett. Hozzáfűzte: a kapcsolatépítés az elmúlt években kapott új lendületet: Orbán Viktor kormányfő 2011-ben Rijádba utazott, amit több miniszteri, államtitkári találkozó követett.

Wintermantel Péter közölte: jövő év februárjában Rijádban rendezik meg a második magyar-arab gazdasági fórumot, amelyre több száz üzletembert várnak a térségből, és népes magyar delegáció is utazik az eseményre.