A vállalati hitelek 7-8 éve csökkennek. Patai Mihály ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy a nagy termelő társaságok 20 százalékban vesznek igénybe magyar banktól forinthitelt, a többi euróhitel, amelyet külföldi vagy magyar banktól vesznek fel. "Ezért nincs jelentősége annak a vitának, hogy mikor lépünk be az eurózónába, ha már bent vagyunk" – tette hozzá. 

A lakossági hitelezésről szólva a szakember azt emelte ki, hogy a havi hitelkihelyezés mindössze 12 százaléka a 2007. évinek. Jelenleg négy bank van bajban, ezek közül kettőnek a működése nem javítható – tette hozzá, konkrét cégnevek említése nélkül. A magyar bankok tőkeellátottsága – egyébként – megfelelő, az uniós 10 százalék körüli átlaggal szemben 16 százalék fölötti, mivel a tulajdonosaik feltőkésítettek azokat. 

Patai Mihály kiemelte a likviditásimport csökkenését: a magyar bankok a német, osztrák és olasz megtakarításokból hiteleztek, de ez a kihelyezések visszaesésével szinte megszűnt. A hitelezés drasztikus visszaesése miatt a bankok nem járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez, mivel a "megtérülésük szétesett". 

A kormány átrendezi a bankok státusát: a régiek terheit növeli, míg az újak kisebb teherrel indulnak – állapította meg tényként az elnök, de a jelenséget nem minősítette. Kérdésre válaszolva Patai Mihály úgy vélte, nem lett volna helyes, ha a lízingcégek is kapnak az MNB gazdaságélénkítő hiteléből. A 2,5 százalékos kamatmarzs ugyanis kevés ebben a szektorban, továbbá az alacsony kamatú hitel kiszorította volna a normál hiteldíjú lízingfinanszírozást.