Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A japán Mezőgazdaság-tudományi Nemzetközi Kutatóközpont és a kolumbiai Trópusi Mezőgazdasági Nemzetközi Központ szakemberei egy Afrikában őshonos és Latin-Amerikában is termő, a Brachiaria nemzetségbe tartozó fűfajra alapozták munkájukat.
Ennek a fűfajnak a gyökeréből olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek megakadályozzák, hogy a műtrágyák összetevői üvegházhatású gázzá váljanak. A hibridizációra alapozva létrehozott új növény a már létező fűfajoknál gazdagabb tápanyagtartalmú élelmet jelent a tehenek számára, segítve az állatok növekedését.
A kutatók már hozzá is láttak a növény termesztéséhez Dél-Amerikában. A széles körben használt, mesterségesen előállított nitrogéntartalmú műtrágyák többsége salétromsavvá változik a termőföldben. Ennek a salétromsavnak egy része dinitrogén-oxiddá (kéjgáz) alakul, amely háromszázszor jobban melegíti a Földet, mint a szén-dioxid. A salétromsav könnyen kiszivárog a megművelt földről, beszennyezve a talajvizet, károsítva a folyók és óceánok ökoszisztémáit.
A hibrid fűfaj gyökereiből felszabaduló anyagok megfékezik a mikroorganizmusok tevékenységét és jelentősen csökkentik a kibocsátott dinitrogén-oxid mennyiségét.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) éves kibocsátási-jelentése szerint a változó mezőgazdasági gyakorlatok fontos szerepet játszhatnak a klímaváltozás visszaszorításában. A dokumentum szerint a globális károsgáz-kibocsátást 44 gigatonnányi szén-dioxiddal azonos értékre kell csökkenteni 2020-ra, hogy a globális felmelegedés növekedésének szintjét 2100-ig 2 Celsius-fok alatt lehessen tartani.
