Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az adósságátvállalás negyedik körében az ötezer fő feletti települések megmaradt (főként fejlesztési és működési hitelekből álló) adósságát az állam 2014. február 28-ig teljes egészében átvállalja. Az adósságátvállalás a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint kétféle módon valósul majd meg. A nagyobb értékű ügyleteket az Államadósság Kezelő Központ átvállalja az önkormányzatoktól, míg a kisebb összegű ügyleteket az állam a kincstáron keresztül közvetlenül előtörleszti a hitelezők számlájára kiutalt törlesztési célú támogatással.
A 2014. évi költségvetési törvénytervezet legutóbbi módosításával a települési önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatások jogcímén az eredeti 4 milliárdos tervezetet 60 milliárd forinttal megemelték.
Mint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a lapnak elmondta, a 60 milliárdos összegben olyan tételek lehetnek, amelyeket azonnal szeretnének kifizetni. Ilyenek lehetnek a lízingek vagy az olyan kisebb tételek, amelyek amúgy is lejárnának 2014-ben.
A mintegy 1100 milliárdos (korábban csaknem 700 milliárdot vállalt át az állam, jövőre 420 milliárdot) adósságkonszolidáció éves törlesztő- és kamatrészlete mintegy 100-110 milliárd lehet – emlékeztetett Schmidt Jenő.
A szállítói tartozásokat – ezek mértéke mintegy 8-10 milliárd lehet az önkormányzatoknál – nem konszolidálja az állam. A TÖOSZ elnöke szerint ezeket a tartozásokat a településeknek kell kigazdálkodniuk, ami nem lehetetlen feladat, de kemény pénzügyi fegyelmet követel.
Négymilliárd forint a jelenleg adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok adósságkonszolidációjának fedezetéül szolgál, erre az adósságrendezési eljárás lezárását követő 60 napon belül kerül sor. A TÖOSZ elnöke szerint mintegy tíz település – főként kisebb városok – ellen lehet ilyen eljárás.
